A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

A járási parancsnokságok alárendeltségébe a rajparancsnokságok tartoztak. Ezek általában egy-két községben voltak illetékesek. A rajparancsnokok területüket portyákra osztották fel. Egy-egy portya útvonalán a járőr teljesített szolgálatot. A kerületi parancsnokságok székhelyein karhatalmi századok voltak. A rendelet kitért arra is, hogy az analfabéta vörösőröket a szolgálatból el kellett bocsájtani. A Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága a 12362/1919. számú rendeletével a vörösőrkerületekben nyomozó alosztályokat hozott létre. A nyomozó alosztályok csak bűnügyekben nyomozhattak. A III. vörösőrkerületben megalakult nyomozó alosztálynak Monostori Pál lett a parancsnoka. Monostori 1919. július 10-én átiratban értesítette a megalakulásról a megyéket. Ebben közölte, hogy a nyomozó alosztály a III. vörösőrkerületben a következő ügyekben nem nyomozhat: gyilkosság, 50 000 koronát meghaladó vagyonelleni bűntettek, közfunkcionáriusok által elkövetett bűntettek, országos jellegű büntettek (pénzhamisítás, stb.). Ezekkel az ügyekkel továbbra is csak a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága központi bűnügyi osztálya foglalkozhatott. Az alosztály tagjai csak Monostori Pál és helyettese, Schmideg Gyula aláírásával ellátott nyílt paranccsal nyomozhattok.

54 A III. vörösőrkerületben még jűlius hónapban megszervezésre került a többi kerülethez hasonlóan, a főparancsnokság 1123/1919. számú rendelete alapján a közlekedési vörösőrség. Ez a kerületi parancsnokságnak volt alárendelve, s feladatához tartozott a vasúti objektumok védelme, a személy- és tehervonatok kísérése. Munkáját a kerületi parancsnokság közlekedési csoportparancsnoksága irányította. A nagyobb állomásokon alcsoportparancsnokságok, a teherfelvevő állomásokon osztagparancsnokságok voltak.

55 A főparancsnokságnak sok gondot okoztak a vörösőrök ellen benyújtott panaszok és kivizsgálásuk. Az átvett polgári karhatalmi szervek korrupt tagjai, a sorozás során bekerült lumpen elemek viszszaéltek beosztásukkal, s intézkedéseik, tevékenységük sok panaszra adott okot. A panaszok kivizsgálására a főparancsnokság minden vörösőr parancsnokságon (a rajparancsnokságokat kivéve) panaszirodákat létesített. A III. vörösőrkerület parancsnokságán a törvényszék épületében, a 41-es szobában Nagy János vörösőr előadónál lehetet panaszt tenni. A Fejér vármegyei parancsnokságon, Jókai utca 12. szám alatt, Komáromy Lajos vörösőr, a székesfehérvári városi parancsnokságon, Bognár u. 3. szám alatt, Ambach Géza vörösőr vette fel a panaszokat. Szóbeli panasz esetében írásbeli jegyzőkönyvet kellett felvenni. A panaszt a bepanaszolt vörösőr parancsnoka vizsgálta ki, s határozatának egy példányát megküldötte a panaszosnak.

56 Az 1919. augusztus 1-én hivatalba lépett Peidl-kormány az ellenforradalom szálláscsinálójának bizonyult. A Vörös Őrség élére Vajda, Zoltán került. A Peidl-kormány augusztus 3-án kiadott rendeletében megszüntette a Vörös Őrséget és visszaállította a régi rend-