A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

1919. április 27-i támadása. A burzsoá intervenció következtében több helyütt ellenforradalmi megmozdulások robbantak ki. Április végén Fejér megyében is veszélyes lett a helyzet. Fegyveres tiszti ellenforradalmi szervezkedés folyt. Horthy István lovassági altábornagy vezetésével. Az ellenforradalom kirobbantását május 4-re tervezték. Tervük az volt, hogy a székesfehérvári városi vörösőrzászlóalj volt csendőr és rendőr, ellenforradalmi gondolkodású beosztottjai megszállják Székesfehérvár középületeit, a vidéken megszervezett tisztek és altisztek csoportjai pedig Székesfehérvár határáig nyomulnak előre. Egy adott jelre együttesen megrohanják a direktóriumot, a vörösőrséget és a Vörös Hadsereg egységeit. Az ellenforradalomban résztvevő tiszteket a városi vörösőrség látta el munkásigazoiványokkal. Az ellenforradalmár tisztek béresruhában keresték fel a falvakat. Seregélyesen azonban egy szénavásárló parasztban felismerték a volt huszártisztet és értesítették a vörösőrséget. Budapestről politikai nyomozók jöttek, majd megérkezett a Fabik-különítmény. Az ellenforradalmi kísérletet szinte az utolsó percben felszámolták. A Fabifc-különítmény azonban továbbra is Székesfehérváron maradt, és támogatására megérkezett a Gomboskülönítmény is.

41 A román és a cseh támadás megállítása után sor került a Vörös Őrség átszervezésére is. Átszervezték ekkor a Vörös Hadsereget is. Három hadtest alakult, és a II. hadtest főhadiszállása Székesfehérvárra költözött. Most a határok és demarkációs vonalak őrzését a Vörös Hadsereg átadta a Vörös Őrségnek, és az addig itt lekötött csapatait is a frontokra vezényelte. Ez is szükségessé tette a Vörös őrség átszervezését. Az átszervezést a Hadsereg Főparancsnokságának 510/1919. sz. rendelete határozta meg, és részletesen a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságának 6782/1919. sz. rendelete szabályozta.

42 A rendelet értelmében a Vörös őrségnek három feladatot kellett ellátnia: A Belső rend biztosítását. Ennek ellátására országos viszonylatban hat vörösőrkerület maradt. Ezen belül a III. vörösőrkerület szervezése nem változott. A Határvédelmet. A Vörös Hadseregtől átvett határvédelmi feladatok ellátására négy vörosőr-határkerületet szervezett a főparancsnokság. A négy kerületből három a székesfehérvári II. hadtest alárendeltségébe tartozott. Mégpedig az I. határvédkerület Kaposvár székhellyel, a II. határvédkerület Zalaegerszeg székhellyel, a III. határvédkerület Győr székhellyel. A IV. határvédkerület Kecskemét székhellyel a ceglédi I. hadtest alárendeltségébe tartozott. A tábori rendészet. A tábori rendészeti vörösőrök a frontvonal mögött láttak el szolgálatot. Tevékenységük lényegében a Vörös Hadsereg alakulataira és tagjaira szorítkozott. A tábori vörösőrség öt osztályból állt. Ebből négy a keleti fronton teljesített szolgálatot, míg az V. tábori rendészeti vörösőr osztály, amely a III. vörösőrkerület állományából szerveződött, a Dunántúlon maradt. Értnek az osztálynak kiemelkedő szerepe volt a Dunamenti községekben kitört ellenforradalom leverésében.