A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

és az egész rendszer ellen támadást intézett. Azt állította ugyanis, hogy „intézményeket szuronyokkal tartósan fenntartani nem lehet." Kishitű emberhez méltóan mondotta még, hogy „22 éves szociál­demokrata múltja" teher számára, és ezért felmentését kérte, to­vábbá „erőskezű, harcra kész" pártvezetőség megválasztását java­solta. Farkas Lajos párttitkár általánosságokat tartalmazó beszámoló­jában arra a következtetésre jutott, hogy „mentsük fel az újonnan választandó pártvezetőséget arról, hogy ő intézze el a szakmák belső ügyeit. Ha ezt megtesszük, lehetővé válik az, hogy a párt teljesen a pártügyeket és irányításokat végezze." Bejelentette, hogy az or­szágos vezetőség megyei, városi és járási pártbizottságok létrehozá­sát határozta el. Végül ő is felmentést kért. Ezek erősen emlékez­tettek a süllyedő hajóról menekülő kapitányokra. Steiner Jákó és Farkas Lajos álláspontja azt az eszmei és politikai bizonytalanságot tükrözi, amellyel a rendszerhez csatlakoztak és amelyet defetista magatartásukkal állandóan gyengíteni törekedtek. A vidéki küldöt­tek élesen kikeltek a csereakciók és a termelőszövetkezetekben tevé­kenykedő régi vezetők ellen. Horváth János szóvá tette a szervező, főleg a falusi munka fogyatékosságait, a tömegek további forradal­masítását javasolta és a pártvezetőség átalakítását, mert a jelenlegi „nem tud beilleszkedni a mai kormányformába". Pálinkás Sebő ke­ményen visszautasította Steiner támadását, a szuronyokra való hi­vatkozását. A tanácskozás végülis kompromisszummal végződött. Ezt mutatta az új vezetőség összetétele is — Balogh János, Czák Ignác, Fekete József, Farkas Lajos, Horváth János, Kling József, Kőszegi Ferenc, Kohányi Menyhért, Petőcz István, Sütő Ferenc és Steiner Jákó — amelyben tehát a baloldali többség mellett válto­zatlanul helyet kaptak a mérsékelt és defetista vonal képviselői is. Viszont hiányzott Velinszky László. A szakadásra, az ingatag ele­mek elkülönítésére tehát ezúttal nem került sor. 121 Július 30-án ismét pártnapokat tartottak a városban. Ülést tar­tott a székesfehérvári tanács, és ezen igen fontos helyi ügyeket tár­gyaltak meg. A megyei direktórium pedig még megbízta Katona Nándort egy vizsgálat lefolytatásával az alsócikolai termelőszövet­kezetben. 122 Ezután érkezett meg a Tanácskormány lemondásának a híre. Ez teljesen váratlanul érte és egyúttal megdöbbentette Fejér megye szocialistáit. A „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" augusztus 2-i rendkívüli kiadásában — és ekkor a „Világ proletárjai egyesülje­tek!" jelszó már hiányzik hasábjairól — közölte, hogy „szocialista minisztérium vette át a kormányt" és azt a szociáldemokrata illúziót fejtegeti, hogy „a munkásnép az úr ezután is". Amíg a proletárdikta­túra megyei vezérkara az átalakulás módozatairól tárgyalt, a fenti il­lúzió éles cáfolataként a polgári politikusok és katonatisztek már a burzsoá hatalom restaurálását készítették elő a Szemináriumban, to­vábbá Holly Géza lakásán és a laktanyákban. 123 A katonatisztek ha­lálos áldozatot követelő puccsot szerveztek, amelyet a Gombos-külö­nítmény tagjai augusztus 2-án még leverték. Továbbra is működtek azonban a proletárhatalom szervei. Sütő Ferenc például még augusztus 4-én is szignálta a városi ügyiratokat, s a direktóriumi alkalmazottak is felvették fizetésüket. Augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom