A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

munkáját, s ezzel gátolta a bevonulásokat és a megyei direktórium tevékenységét is. A sztrájkot megbízható budapesti postások beállításával és az igazgató leváltásával szerelték le. Az akció résztvevőivel — mivel többnyire fiatalok voltak — Miskolc felszabadításának örömére — Pogány József igen nagylelkűen bánt. A törvényes eljárást szakszervezeti fegyelmi eljárássá változtatta.

05 Más rétegek is szembehelyezkedtek a bevonulási paranccsal. Megtagadták a bevonulást a közalkalmazottak; a városi tisztviselők és a vasúti forgalmi személyzet is. Horváth János ismételten igyekezett meggyőzni őket e tettük helytelenségéről. Ezek ennek ellenére tüntetést szerveztek a bevonulás ellen. A vasutasok sztrájkba léptek és mgakadályozták egy vonat továbbítását. A vasúti műhely dolgozói azonban szembehelyezkedtek az ellenforradalmi akcióval. Az egész várost felrázó és izgalomban tartó események a Fabik különítmény fellépésére és a vasúti dolgozók határozottsága következtében elrendeződtek, s az ellenforradalom erői újra elszigetelődtek.

96 A további bevonulások azonban ennek ellenére vontatottan haladtak. Pogány József hadtestparancsnoknak nap-nap után módosítania kellett a bevonulási parancsot.

97 Az ellenforradalmi hangulatkeltés, lázítás és szervezkedés június első napjaiban tetőzött Székesfehérváron és a megyében. Június 1-én délután érkezett meg a szombathelyi vasúti üzletvezetőség utasítása a sztrájkra. A felhívásra sztrájkba lépett a forgalmi, raktári és tolatási személyzet nagyrésze. A sztrájkhoz csatlakoztak a sárbogárdi állomás dolgozói is. A sztrájk megbénította a hadseregszállításokat. Több helyen felszedték a síneket, megrongálták a váltókat. Jól lehet, a sztrájk kezdeményezői és résztvevői egyaránt gazdasági és bérproblémákkal indokolták akciójukat, következményeiben és jellegében ezt mindenképpen ellenforradalmi megmozdulásnak kell tekintenünk. A sztrájk — miután a megyei vezetők több ízben találkoztak a vasutasok képviselőivel — a vasutas szövetség pártszervezetének felhívására június 3-én végetért Székesfehérvárott. Az említett felhívás hangsúlyozza, hogy ,.hitvány árulója a proletár hazának az, aki sztrájkjával most hátba támadja a fronton küzdő katonaságot. Orvoslást bizalmi férfiai és ne ellenforradalmi úton keressen sérelmére a vasutasság."

98 A vasutassztrájk idején, június 3-án délután, a keresztény szocialista pártszervezet titkos jeladására a Városház-téren ellenforradalmi hangulatú, polgárokból és gazdákból álló tömeg verődött össze. Ellenforradalmi jelszavakat kiabáltak és szidalmazták a Tanácsköztársaságot. Horváth János direktóriumi elnök és Fekete József törvényszéki elnök intézkedésére újra a Fabik különítmény közbelépése vetett véget a rendzavarásnak. Előbbi javaslatára a városi intéző bizottság június 5-én egymillió korona sarcot vetett ki a városi burzsoáziára, a Forradalmi Törvényszék pedig a zavargások két résztvevőjét egy évi felfüggesztett fegyház- és 5000—5000 korona pénzbüntetésre ítélte.

90 Ezek az események azt mutatták, hogy a Tanácsköztársaság válságos helyzetét az ellenforradalmi tényezők a hátországban is kihasználták. De azt is megvilágították, hogy a tanácsállam szerveinek a dolgozók közül elsősorban a városi kispolgárság és az al-