A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

vezett jegyzővel szemben, hogy visszatérése esetén bekövetkezőkért a képviselőtestület felelősséget nem vállal. . ."

122 Kecel község képviselőtestülete 1918. december 31-i ülésén Veress József jegyző ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A fegyelmi eljárás lefolytatásával a Nemzeti Tanácsot bízta meg.

123 A Nemzeti Tanács a jegyzőt eltávolította. Az ellenforradalom győzelme után a főszolgabíró a Friedrichkormány említett rendeletére hivatkozva közölte a képviselőtestülettel, hogy „Veress József jegyző elfoglalhatja állását. . ."

m A képviselőtestület 1919. augusztus 29-i ülésén „tiltakozik az ellen, hogy Veress József állását újból elfoglalja, az e tárgyban hozott határozatát változatlanul fenntartja . . ."

12S Veress József jegyző nem térhetett vissza a községbe. A Győr megyei Koronczó község képviselőtestülete 1919. szeptember 14-i ülésén a falu népgyűlési határozatára mint megfellebbezhetetlen fórumra hivatkozva utasította el az 1918 novemberében eltávolított Szabó Kálmán körjegyző visszatérését: „A népgyűlés határozata alapján a képviselőtestület kimondja, hogy Szabó Kálmán körjegyző hivatali állásának elfoglalását sem a községre, sem ő magára nézve kívánatosnak nem tartja, mert a lakosság már most egyöntetű, semmitől vissza nem riadó oly magatartást foglal el, hogy Szabó Kálmán működéséért a község közbékéjét, nyugalmát feláldozni nem lehet. . ."

12? Fejér megyében az ácsteszéri körjegyzőt, Heller Ferencet „a nép még a múlt évi forradalom idején (értsd 1918 novemberében M. K.) elűzte azért, mert a felekkel gorombán bánt, felmentéseknél (t. i. a háború alatti katonai felmentéseknél M. K.) megzsarolta őket..."

128 Heller jegyző szeptember 26-án felszólítást kapott a megye alispánjától, hogy állást haladéktalanul foglalja el.

129 Mikor e „rendelkezés híre a körjegyzőség községeiben elterjedt, a lakosság körében rendkívüli elkeseredést szült — írja a főszolgabíró — s a közelmúltban megjelent előttem Ácsteszér, Aka és Csatka községeknek érdemes kisgazdákból álló elöljárósága. A leghatározottabban egyhangúlag kijelentették, hogy ha Hellert körjegyzői állásába visszahelyezem, ők azonnal lemondanak. . ."

13

° A főszolgabíró a továbbiakban kéri Bartos János kerületi kormánybiztost, hogy Heller körjegyzőt ne helyezze vissza, „mert amennyiben az mégis megtörténne, beláthatatlan következményeket, zavargásokat vonna maga után."

113,1 Míg tehát a Tanácsköztársaság bukása után a munkástanácsoknak a községi képviselőtestületek által való felváltása a szegény és gazdag parasztság közötti ellentétet élezte, addig a forradalmak alatt elűzött nagyszámú körjegyzőnek a visszatérése az esetek jelentős részében egy demokratikus paraszti egység irányában hatott. Elsősorban azért, mert csak a falu egységes fellépésével lehetett a régi jegyző visszatérését megakadályozni. Ahol a szóbanforgó ügy érdekében ilyen összefogás a községi képviselőtestület és a falu lakói között az októberi polgári demokratikus forradalom e népi vívmánya érdekében létrejött, az összefogás