A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

kellett volna s mivel a munkástanács nem önkényesen ült a község nyakába, hanem a község közönsége választotta meg őket, így a teljesített kiadásokkal méltánytalan lenne azokat megterhelni . . .'

;114 Becsák Károly javaslata fölött így a képviselőtestület napirendre tér. A somogy megyei Hetes községben ugyancsak a Friedrich-kormány vonatkozó rendeletét megelőzően, augusztus 8-án veszi át a képviselőtestület a község vezetését. A képviselőtestület első ülésén éppen a község körjegyzője „kéri a képviselőtestületet és az elöljáróságot arra, hogy a proletárdiktatúra ideje alatt történteket feledje, ne rója a tett intézkedéseket azok terhére, akik a diktatúra rendelkezéseit a községben végrehajtották . . ."

m ,, . . . Pap József, képviselőtestületi tag körjegyző előterjesztésére kijelenti, hogy a község lakosságának a munkástanács működése ellen általánosságban kifogása nincsen, azonban az osztó igazság kedvéért kénytelen kijelenteni azt, hogy az egyes munkástanácstagok, különösen Török Ferenc alelnök és Juhász Ferenc pénztárosok működése és viselkedése megrovást érdemel, mert ők a proletárdiktatúra minden olyan intézkedését, mely az egész község közvéleményével ellenkezett . . . melegen pártolták . . . Határozat. Jelen határozat keretében — bár általánosságban a munkástanács működése ellen kifogás nincsen — a képviselőtestület különösen Török Ferenc és Juhász István viselkedését rójja meg, mert ők azt a hatalmat, melyet a proletárdiktatúra kezükbe adott, arra használták fel, hogy a község lakosságának . . . kellemetlenséget szerezzenek . . ."

11(i A hetesi képviselőtestület egészében nem tudta elmarasztalni a munkástanácsot tevékenységéért, de éppen a tanács legaktívabb tagjainak tevékenységéről csak az elutasítás, a megrovás hangján tudott beszélni. Ugyanakkor a Somogy megyei Csurgó községben a helyzet gyökeresen különbözött a kazsoki és hetesi viszonyoktól. A csurgói képviselőtestület augusztus 7-i ülése a képviselőtestületnek azt a 17 tagját, akik a Tanácsköztársaság alatt a munkástanácsnak is tagjai voltak, megbélyegezte és kizárta a képviselőtestületi tagok sorából.

117 A Jász-Kun-Szolnok megyei Zagyvarékáson egész augusztus hónapban a munkástanács intézte a község ügyeit. Az augusztus 30-i rendkívüli munkástanács ülésén azért mondott le a munkástanács, „mert egyrészt a régi elöljáróság nem támogatta őket, másrészt a lakosság a román katonai parancsnokság által kiadott rendeletek végrehajtását nemcsak elő nem mozdítja, hanem úgyszólván lehetetlenné teszi a parancsnokság által kiadott rendeletek végrehajtását . .."

11S A zagyvarékási munkástanács olyan időpontban mondott le, amikor további maradásának már nem volt értelme, az ügy, amiért harcolt, egyelőre elveszett. Az említett községek felében a Tanácsköztársaság által elmozdított községi képviselőtestületek be sem várva a Friedrich-kormány rendelkezését, a proletárdiktatúra vereségét követően a járási fő-