A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

A nyírbátori főszolgabíró ellenforradalmi programja — amelyhez hasonló több tucat készülhetett főszolgabírói szinten abban az időben — vált Szabolcsban a megyei törvényhatósági bizottság, a városi tanács, a járási szolgabírák cselekvésének vezérfonalává. E programban, mint cseppben a tenger, megtalálhatók a később országos szinten készülő ellenforradalmi programok alapvető törekvései: a túlerőben levő intervenciós hatalmak fegyvereire támaszkodva véglegesen gúszsbakötni a magyar népet. Szabolcs megye törvényhatósági bizottsága május derekán szerzett tudomást az aradi ellenforradalmi kormány megalakulásáról.

81 Majd az ellenforradalmi kormány Szegedre költözése után kapcsolatot teremtett azzal.

85 Július elején pedig az alispán vezetésével Szegeden járt küldöttség személyesen is felkereste gr. Károlyi Gyula miniszterelnököt és Horthy Miklós hadügyminisztert. A tárgyalások során a román királyi hadsereg rekvirálásai ellen kért segítséget a küldöttség és a fehér hadsereg szervezkedéséről érdeklődött.

83 A két forradalom alatt Magyarországhoz tartozó — 1919 májusában néhány hétig, 1919. augusztus 13-tól több hónapon keresztül a csehszlovák csapatok által megszállt — Zemplén megye kormányzótanácsi biztosa, Gara Imre augusztus 4-én hagyta el őrhelyét, de Dokus Gyula a polgári demokratikus forradalom után nyugdíjba vonult alispán csak augusztus 9-én foglalta el hivatalát.

87 A főispáni állás betöltetlen maradt.

88 A Tanácsköztársaság megdöntése s a román királyi hadsereg előrenyomulása következtében a megye alispánja Agorasztó Tivadar már augusztus 6-án elfoglalta az alispáni tisztet.

80 A főispáni állás Pest megyében, akárcsak Zemplén megyében betöltetlen maradt. Az előzőekben Szabolcs megyéről elmondottak alapján hozzávetőleges pontossággal azt lehetne állítani, hogy az intervenciós román királyi csapatok által áprilisban elfoglalt tiszántúli megyékben, ahol a Tanácsköztársaság egyébként is rövid ideig tartott — a proletárdiktatúra vereségétől eltelt 3 hónap alatt a törvényhatósági bizottságok román segédlettel újjászervezték a régi közigazgatást. Zemplén és Pest megyében, amely megyékben a proletárdiktatúra a Tanácsköztársaság augusztus 1-i vereségéig hatalmon volt, a régi közigazgatás, az uralkodóosztályok végrehajtó szerve 1919 augusztusában ugyanolyan kaotikus állapotban volt, mint az említett dunántúli megyékben. A közigazgatás helyzetének alakulásával kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellenforradalomnak azt a törekvését, hogy a forradalmak alatt megbízhatatlannak bizonyult tisztviselőktől megszabaduljon. A Friedrich-kormány elrendelte a közigazgatási tisztviselők elleni igazoló eljárás megindítását/

0 Azt a tisztviselőt, aki nem tudta magát igazolni, felfüggesztették állásától és fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. A fegyelmi vizsgálat megindításával párhuzamosan több esetben bűnvádi eljárásra is sor került. Ezzel az intézkedéssel haladó szellemű, a forradalmakhoz őszintén csatlakozó tisztviselőket bocsátották el. Az elbocsátások termé-