A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ ÉVEI FEJÉR MEGYÉBEN. A Tanácsköztársaság bukását követő hetekben Fejér megyében és Székesfehérváron zavaros helyzet uralkodott. Augusztus első napjaiban, a Peidl-kormány idején működött még a megyei direktórium, dolgoztak az intézőbizottságok több községben és léteztek a Tanácsköztársaság más szervei is. A megyei direktórium csak augusztus 5-én mondott le, de az intéző bizottság még másnap is intézkedéseket adott ki. A direktórium elnöki hivatalát csak augusztus 7-én számolták fel.

1 Augusztus 5-től azonban már kritikus napok következtek. Az ellenforradalom helyi erői erre a napra már rendezték soraikat. Lefegyverezték a Vörös Örséget,

2 a város katonai parancsnokságát pedig Nádossy György huszárezredes vette át. A rendőrség 6-án a régi törvények értelmében végezte már munkáját. A megyei és a városi tisztikar pedig 8-tól kezdett a Tanácsköztársaság előtti összetételben dolgozni. Ugyanezen a napon a városi törvényhatósági bizottság a város vezetését egy 12 tagú választmányra bízta."'

1 Már augusztus 7-én hírek érkeztek a román királyi hadsereg közeledéséről. Előőrseik és kisebb csapategységek 9-én Totescu őrnagy vezetésével benyomultak a városba. A román előőrsöt a Budai úti sorompónál Simon Sándor városi tanácsnok és Zavaros Aladár helyettes rendőrkapitány fogadták.

4 A budapesti, valamint a megyeszékhelyen lejátszódott események hatására a falvak nagyrészében is ellenforradalmi események játszódtak le. Ercsi, Aba, Sárkeresztúr és Soponya községekben a képviselőtestület az elsők között vette át újból a hatalmat. A direktóriumok tagjait elűzték vagy megverték. Móron, Csákváron, Bicskén, Seregélyesen és Adonyban is gyorsan intézkedett az újjáéledt hatósági szervezet. Polgárőrségeket szerveztek,

5 akiknek az volt a feladatuk, hogy a helyi forradalmi megmozdulásokat letörjék. Sőt Seregélyes és Aba polgárőrsége 10-én reggel Székesfehérvárra vonult, hogy egy ottani esetleges „vörös ellenállás" leverésében segítséget nyújtson.

6 , Augusztus 17-én megérkezett Székesfehérvárra a román megszállók főereje is. A moldovai 5. és 7. vadászezred, két lovassági század, 1 rusiori pikás század, 1 üteg mezei tüzérség. Parancsnokuk Neagu huszárezredes volt. Később Gerota vadászalezredes váltotta fel. A román katonaságot a 17-es laktanyában és a huszárkaszárnyában szállásolták el. A román erők így mintegy dandárnyi erőt jelentettek Székesfehérváron. A megye közepén, Balatonfőkajártól kiindulva Csillag pusztán keresztül húzódott a demarkációs vonal egészen a Székesfehérvár határában lévő Jánospusztáig, majd Szerecseny és László pusztákon át Alsócikola és Daja irányában a Dunáig.

7 A demarkációs vonaltól