A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Gévay Ágnes: Az Eszme. ”Szociális kultúrlap” Székesfehérvárott 1919-ben

sabb világnézeti kérdéseket, hogyan igyekeztek az iskolai szociáletikai tantárgy keretében és e lap hasábjain eloszlatni a polgárság körében terjedő reakciós nézeteket, hogyan törekedtek minél gyorsabban, közérthetőbben népszerűsíteni a kommunizmus, a kommunista ember ideálját. írásaikban sok bizonytalanság, helytelen filozófiai okoskodás van, de hiszen még nem voltak képzett szakemberek. Telegdi Bernát tollából egy kulturális előadás kritikáját olvashatjuk még Propaganda „művészet" címmel. Heves bírálat ez a cikk a Budapestről leküldött ún. Propaganda-Társulat színielőadásáról. A rossz műsor és a gyenge előadás főként azért háborítja fel a kritikust, mert azt kifejezetten propaganda céllal, központi szervezés keretében küldték vidékre. ,,A gyalázatos zöldségek és a még gyalázatosabb előadók a kommunizmussal takarództak." — írja. Különösen ízléstelennek találta az egyik színész szavalatát, aki Petőfi ,.Örült" című versét mondta el. Különösen sérthette ez a szavalat Az Eszme körének ízlését, hisz Gereblyés László visszaemlékezésében Pór Nándorral kapcsolatban már láttuk, hogy kedvenc paródiája volt e vers négykézláb, felborzolt hajjal való elmondása. Kelemen Béla nyelvész, szótáríró,* a fehérvári Főreáliskola igazgatója „A jövő iskolája. Kilátások és tervek" címmel közölt tanulmányt. Az 1. szám 12—14. oldalán „Első rész" jelzéssel, a 2—3. szám 1—3. oldalán „Második közlemény" jelzéssel közölte a nagyobb szabású írás két részletét. A második közlemény végén további folytatást ígért. Művében hangsúlyozza az új oktatási szervezet és módszerek fontosságát. Ir a nevelési reform tervezett programjáról. Népszerűsíteni, magyarázni kívánja a szocialista nevelés és kultúrprogram pontjait, bebizonyítani az új elvek helyességét. Az Eszme 2—3. számában még egy folytatásosnak induló közlemény első részét olvashatjuk. Zsámboki Lajos „Pensées naturelles" című cikke a „kisajátítások", vagyis az államosítások nyomán támadt helytelen nézetekre reagál. Népszerű formában politikai gazdaságtani alaptételeket vezet be a magántulajdon és személyi tulajdon lényegét és különbségét illetően. Cikkét Brissot-nak, a francia forradalom ideológusának megállapítása vezeti be: „La propriété c'est le vol." „A magántulajdon rablás." A gyors és hatásos tudatformálás volt Az Eszme szerkesztőinek célkitűzése. A forradalmi eszmék és a szocialista erkölcs kérdései, valamint az új szellemű művészet folyóirat-jellegű publikációs fórumát kívánták Székesfehérvárott megteremteni. Az Eszme megindítása jelentős a Fejér megyei sajtó történetében úgy is, mint az első folyóirat-kísérlet. „Hasonló irodalmi és művészeti lap még nem volt városunkban és ezért a lap köré csoportosult fiatal írógárda munkálkodása elé nagy várakozással nézünk." — írta a Székesfehérvári Friss Újság 1919. május 7-én.

9 Fel kell tennünk a kérdést, miért nem jelent meg több száma a folyóiratnak? Biztos feleletet nem adhatunk erre. De nyilvánvaló, hogy technikai okok, valószínűleg papírhiány miatt. Erre utal a 2—3. számban közölt „Szerkesztőségi hírek: Többeknek" szóló közleménye: „Múlt heti számunk technikai akadályok miatt nem jelenhetett meg. Mind a szerkesztőség, mind a nyomda személyzete