A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Gévay Ágnes: Az Eszme. ”Szociális kultúrlap” Székesfehérvárott 1919-ben

zenekritikus és esztéta és Hercz Hernádi György költő közremű­ködése." 3 A lapnak mindössze két száma jelent meg. 1. évf. 1. szám, il­letve 2—3. szám jelzéssel. Megtalálható a Székesfehérvári Állami Levéltár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár tulajdonában, A lap mérete 16X23 cm, az első szám terjedelme 16. a 2—3. számé 20 lap. Mind a fedőlap világosbarna, mind a belső lapok fehér színű papírja meglehetősen gyenge minőségű. Á fedőlap szedéstükrének magassága 41, szélessége 24 ciceró. Adatait tekintve bárom részre tagolódik, elrendezése világos, tetsze­tős. A felső rész a lapra vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmaz­za. Hárem vízszintes léniával maga ez a rész is tagolódik, az első és a harmadik vonal vastagabb, mintegy keretbe foglalja a fedő­lapnak ezt az egységét. Az első lénia felett találjuk az évfolyam, a sorszám, a megjelenési hely, és a 2—3. szám esetében a megjelenési idő jelölését. Az első és a második lénia közötti részben mindkét számon verzál betűkkel, pircs színű nyomással van a cím: AZ, ESZME. Alatta, függőlegesen hármas tagolásban, kétoldalt az evi előfizetési és az egyes számra vonatkozó ármegjelölés, középen az alcím: SZOCIÁLIS KULTÚRLAP, ezalatt: „Szerkeszti: Pór Nán­dor." A fedőlap e felső részének második és harmadik léniája kö­zött a szerkesztőség címét és fogadóóráit közlik. A fedőlap második része 12 ciceró széles szedésben a lap bal oldalán elhelyezve „Tar­talom" verzál betűs felirat alatt a szám tartalomjegyzékét adja a közlés sorrendjében, oldalszámra utalás nélkül. Az első számon ezt a részt kis záródísz fejezi be. A fedőlap alján, a harmadik egységben két díszlénia közé zárva van a követ­kező közlés: „A lapért a szerkesztő, a cikkekért a szerzők felelő­sek." Legalul pedig az időszakosság jelölése: „Megjelenik minden vasárnap." A két szám fedőlapja azonos. Eltérés csak abból adódik, hogy a 2—3. számnak nincsen lapfője, így a keltezést is a fedőlapon jelölték, és mivel összevont szám, az eltérő árat is feltüntették a lap alján. Az első számnak lapfője is van. Különösen érdekes, hogy itt a cím idézőjelben áll. hangsúlyozva a kapcsolatot a cím és a lap­fő alatt közölt, a szerkesztő által írt vers között. A lapfő megis­métli az alcím és a szerkesztő közlését, az évfolyam és a sorszám­jelzést, valamint a kiadás helyét. Itt találjuk az első szám megjele­nési idejét: „1919. május 1." Mindkét számban a lap címe és a lapszám élőfejben is talál­ható. Mindkét számban a fedőlap 2., 3., és 4. oldalán hirdetések vannak. Ezek állószedésről készültek, mert azonosak a két szám­ban. A nyomda közlése a fedőlap 4. oldalának alján lévő impresz­szumban található: „Deutsch-nyomda, Székesfehérvár." A lap külső formája gyakorlatlan szerkesztőre és elsietett nyomdai munkára utal. Bizonytalanság és következetlenség a tör­delésben, az írásjelek túlzott használata, a betűtípusok néhol indo­kolatlan váltogatása, s más apró jelek is mutatják ezt. Az első szám első három közleményén kívül nem beszélhetünk jó elrende­zésről. Különféle témákról különféle műfajú cikkek rovatokba ren­deződés nélkül váltják egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom