A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
változatlanul a szakszervezetekre épített, tÖmegbefolyását-tÖmegkapcsolatait azokon keresztül realizálta, de az irányítás mechanikus volt. Minden fontos kérdést, feladatot nyilvános fórumokon (nagygyűléseken, stb.) vagy a szakszervezeteken keresztül továbbítottak a tömegekhez. Azok körében a kérdések, feladatok ilymódon nem a párt által képviselt feladatok és célokként jelentkeztek. Kétségtelen az is, hogy a forradalmi helyzet nem minden esetben kedvezett az agitációs munkának, az agitációs érveknek, gyakran kerültek előtérbe a forradalmi fegyelem biztosítását szolgáló direkt eszközök, módszerek: a forradalmi törvényszék hangoztatása, a karhatalom alkalmazása, rekvirálás és mások. Mindennek ellenére a szakszervezetek kiterjedt tevékenységet folytattak a Tanácsköztársaság idején. Végezték hagyományos feladataikat, de azt kiegészítették az új helyzet új tennivalóival. Rámutattunk már, hogy a szakszervezetek szervező-, mozgósító munkájára épült fel a májusi demonstráció. Jelentős szerepet vállaltak mind a politikai felvilágosító, mind az ismeretterjesztő előadások szervezésében. Voltaképpen a proletárdiktatúra időszakában fellendülő szabadoktatás, munkáshangversenyek bázisát a szakszervezeti mozgalom adta. A szakszervezetek által delegált képviselők minden jelentősebb szervben tevékenykedtek, munkás ülnököket küldtek a törvényszékhez, képviselőik személyében a dolgozók részt vettek az ipari termelési tanácsok és az árvizsgáló bizottságok munkájában. Éppen ez utóbbi szervezet kapcsán említhetjük meg, hogy ezeket az újszerű feladatokat a szakszervezetek vezetői sok esetben nem értették, vagy nem értékelték kellően. A városi intéző bizottság július 24-én átiratban sürgeti a párttitkárságot, hogy hívja fel a „késedelmeskedő szakszervezetek figyelmét a delegáltak haladéktalan bejelentésére." A közellátási nehézségek leküzdésében is fontos szerepük volt a szakszervezeteknek. Nagyon fontos szerepük volt a toborzásban a proletárhaza védelmére való mozgósításban. Nem elhanyagolható az a tevékenységük sem, amellyel a fővárosi munkásság ellátásának javítására felesleges élelmiszer-készleteiket felajánlották vagy gyűjtést kezdeményeztek. Ebben a postások helyi csoportja ]árt élen. 60 A szakszervezetek tevékenysége azonban júniusban hanyatlásnak indult. Egyre kevésbé találták meg helyüket, sajátos feladataikat. Érzékenyen érintette a szarvezeteket és főleg vezetőiket az is, hogy a munkások gazdasági harcának irányítása fokozatosan a munkástanácsok kezébe ment át. 70 Júniusban napirendre került a megyében is a párt és a szakszervezetek viszonya. A jobboldali és centrista erők megkísérlik azt a párttal szemben kijátszani, s ezáltal a szakszervezetek munkáját is bénítani. Megjegyzendő, hogy ez időben a szakszervezeti vezetők munkájukhoz már nem kaptak megfelelő segítséget, illetve a központokból csak a kommunista állásponttal szembehelyezkedő szakszervezeti vezetők érvei jutottak el hozzájuk. A párt és a szakszervezetek összefonódása szükségszerűen ellentmondásokra vezetett; sem a párt, sem a szakszervezetek nem tudták feladataikat kielégítő módon megoldani. Ebből a helyzetből a párt egyes megyei vezetői — miután látni fogjuk majd, hogy a megyei pártkonferencián álláspontjukat érvényesíteni tudták a
