A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

hogy az intézőbizottság elnöke, Horváth János írásban bejelentette lemondását. Indokolásképpen a város vezetői közötti ellentétekre, és a munka során megromlott idegállapotára hivatkozott. A lemondó levél előzménye az volt, hogy Hódosi vörösőrparancsnok letartóztatással fenyegette meg az IB. elnökét, mert az bevonta a vörösőrparancsnok által egy vasutasnak jogtalanul kiadott vásárlási igazolványt. Az intézőbizottság bizalmatlanságát fejezte ki Hódosi és a vörösőrség iránt a fenyegetés, és amiatt, hogy a vörösőrség ..már három hete . . . egyetlen árdrágítót, vagy uzsorást sem" fogott el. Horváth János lemondását nem fogadták el. így a legközelebbi ülésen az IB.-elnök ismét megjelent.

29 A július 31-i utolsó városi tanácsülésen az intézőbizottság még bejelentette, hogy két taggal kiegészítette magát,

90 de az új 12 tagú intézőbizottság ülésére a proletárdiktatúra megdöntése következtében már nem került sor. A Fejér megyei tanács intézőbizottságának augusztus 3-i ülésén, amelyen Székesfehérvár várost nyolc intézőbizottsági tag képviselte, az elnöklő Horváth János ismertette és értékelte a kialakult helyzetet és rámutatott néhányra azok közül az okok közül, amelyek a bukást előidézték: ,, . . . nem a tanácsrendszer volt az oka, hogy a jelenlegi események bekövetkeztek, hanem ... a körüllevő államok nyomása és a munkásság körében előfordult nézeteltérés."

31 Búzás József Jegyzetek *" A tanulmány csak szervezeti kérdésekkel foglalkozik. A székesfehérvári tanácsi szervek tevékenységének tartalmi kérdéseit más tanulmány tárgyalja. 1 Fejér megyében pl. „a Sárosd községhez tartozó özvegy Weisz Bertholdné tulajdonát képező jakabszállási uradalmat az ottani cselédség szövetkezeti alapon hatalmába kerítette". — A sárbogárdi főszolgabíró március 16-i jelentése dr. Tolnay Lajos főispán-kormánybiztosnak. — Pl Archívum, Fejér m. Főispáni bizalmas iratok res. 1919 — 630. A földfoglaló mozgalom elsősorban azokban a megyékben alakult ki, amelyekben különösen erős volt a nagybirtok, így Somogyban, Fejér megyében, általában a Dunántúlon. Az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) március 16-i választmányi ülésén az egyesület főtitkára jelentette a választmánynak, hogy március első napjaiban az Eszterházy herceg tulajdonát képező kaposvári bóruradalmat, a gróf Somssich-féle hetesi és a Hunyady-féle somogyszili birtokot és Széchenyi-féle sárbogárdi uradalmat a helybeli parasztság elfoglalta és azon termelő szövetkezetet létesített. A főtitkári jelentés hangsúlyozta, hogy „cz a szinte járványszerűén terjedő jelenség annál aggasztóbb, mert ezek az emberek minden tőke és jórészt szakértelem híján kezdik meg a gazdálkodást," Az OMGE választmánya felhívta a kormányt, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel, ha kell fegyveres erővel is akadályozza meg ezt a rablógazdálkodást, ami a Dunán túl megkezdődött, és ami, ha büntetlenül marad,