A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

A SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁROSI TANÁCS, INTÉZŐBIZOTTSÁG ÉS DIREKTÓRIUM SZERVEZETE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN.* A székesfehérvári dolgozó tömegeknek a Fejér megyei törvényhatósági bizottság 1919. február 3-i ellenforradalmi puccskísérletére adott válasza, a Hatosbizottság megalakulása és a proletárdiktatúra kikiáltása Székesfehérvárott, hirtelen feltárta azokat a mély társadalmi és politikai ellentmondásokat, amelyek a közélet — egyébként sem nyugodt — felszíne alatt rejtőztek, s amelyeknek előbbutóbb ki kellett robbanniok. A kormánynak ugyan sikerült a volt kormánybiztos-főispán helyébe kinevezett két új kormánybiztos, Horváth János és Tolnay Lajos segítségével a fehérvári „politikai lavinát" megállítania, de ez csak Fejér megyében jelentette a helyzet átmeneti konszolidálódását, az ország más részeiben, s különösen a fővárosban tovább fokozódott a forradalmi fellendülés. A budapesti munkásság a Népszava székháza közelében kirobbantott fegyveres rendőri provokáció, és az ennek ürügyén fokozódó kommunista-ellenes hajsza hatására egyre nagyobb tömegekben szakadt le a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetőségétől és fordult növekvő rokonszenvvel a vezetői egy részének bebörtönzése ellenére is aktívan továbbharcoló, a polgári forradalom szocialista forradalommá való fejlesztésére törekvő Kommunisták Magyarországi Pártja felé. Az ország számos járásában, községében földfoglaló mozgalmak bontakoztak ki,

1 mert a parasztságot nem elégítette ki a Károlyi-rendszer megváltáson alapuló földreformja, amely a földtulajdonosoknak meghagyható birtok nagyságát 500 holdban állapította meg és a földhöz juttatandóknak csak örökhaszonbérletbe adta volna a földet, amelyet forgalmi becsértékén esetleg meg is lehetett volna venniök. A társadalom élénkülő mozgásának hatása államszervezeti változások forradalmi megvalósítása alakjában is jelentkezett: követve a februári székesfehérvári Hatosbizottságot, Somogy vármegyében a munkástanács megbízásából március 10-én háromtagú direktórium vette át a hatalmat,

2 négy nappal később a szekszárdi munkástanács leváltotta a Tolna megyei kormánybiztost és helyébe öttagú direktóriumot választott,

3 ezzel egyidejűleg Kiskunfélegyházán is a munkástanács állt a város élére.

4 A Károlyi-rendszer a belpolitikai válság fokozódásával párhuzamosan, külpolitikailag is egyre erősödő nyomás alá került. Az antant március 19-i jegyzéke

5 a magyar és a román csapatok