A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

tozik az is, hogy a dolgozók különböző rétegei részéről (elsősorban kisgazdáktól indíttatva) erőteljes követelés érvényesült az arányos képviselet megvalósítása érdekében. Ez általában is, de különösen a direktóriumok összetételében több helyen érvényre jutott. A dolgozók megosztottságát, helyenkénti ellentéteit a maga számára törekedett kamatoztatni a reakció. Az első meglepetésbői felocsúdva, s a tanácskormány rendelkezéseit látva, még fokozottabban, mint a márciusi napokban, az új rendszer ellen fordult és a választást a maga szempontjából kedvezően törekedett befolyásolni. Befolyását több helyen még csak megtörte a márciusi választás. Elllenállásának módszerét felülvizsgálatra kényszerítette a proletárdiktatúra országos győzelme. Dühét fokozta az új rendszer szervezeti kiépülésének megvalósulása, a proletárhatalom helyi szerveinek létrehozása. Az új választások során ténykedésük száma szaporodott és módszerük részben megváltozott. A reakció képviselőinek tevékenységét — csak a választásra leszűkítve --az jellemzi, hogy a szórványosan előforduló nyílt ellenállás mellett elsősorban a választások befolyásolására törekszenek. Legjobban a dolgozókkal közvetlenül kapcsolatot tartó képviselőik (pl. az uradalmi tisztségviselők) ténykedése kísérhető nyomon. Tevékenységük azt célozza, hogy az irányukban megnyilvánuló ellenséges hangulatot leszereljék. Felajánlják szolgálataikat az új rendszernek, másutt bizalmat szavaztatnak meg a megfélemlített, vagy az új helyzetben még tájékozatlan cselédséggel. A dolgozók bizonyos rétegeinek törekvéseit hangoztatva több helyen — nem is mindig sikertelenül — kísérletet tettek arra, hogy maguk, vagy a befolyásuk alatt álló személyek az újonnan alakuló tanácsokba bekerüljenek. A választások keretében annyit elértek, hogy a dolgozók ellentéteit megnyergelve, vagy egy részének támogatását élvezve tanácsokba is bekerültek. Több helyen a proletár elemek térhódítását megakadályozták, vagy visszaszorították, a választások menetét megzavarták, a tanácsok összetételét kedvezőtlenül befolyásolták. Az újraválasztó községek példái azt igazolják, hogy ezekre a törekvésekre a oroletárhatalom képviselői nemcsak felfigyeltek, hanem megfelelő választ is adtak. A helyenként éles osztály harcban megválasztott községi tanácsok megalakulását a járási tanácsok megválasztása követte április derekán. Megalakulásukat a községi választások elhúzódása befolyásolta. A rendeletben jelzett 10-e helyett a váli és az adonyi járás tanácsa 13-án, a sárbogárdié 15-én, a székesfehérvárié 22 -én, a mórié pedig 24-én alakult meg. A váli járás (lakossága 43 646 fő) alakuló ülésén Forster György politikai megbízottat választották választási elnöknek. Majd megválasztották a jelölő, és megalakították a szavazatszedő bizottságot. A hivatalos jelölő lista alapján titkosan szavaztak a községek delegátusai. 50 főből álló járási tanácsot választottak. A megalakult járási tanács 15 tagú direktóriumot választott, titkos szavazással. Az intéző bizottság elnökévé Eördögh Mihályt (Martonvásár) választották. A direktóriumban rajta kívül 14 község képviselője foglalt helyet. Egyidejűleg meg-