A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke
nyilvánítás elfojtása, a pusztai lakosság mellőzése, a személyi Öszszefonódás miatt emeltek panaszt. Hasonló jellegű a sárkeresztúriak észrevétele is, bár itt az április 10-i választáskor a korábbi tanácstagságot szinte változatlan összetételben újraválasztják, illetve néhány taggal kiegészítik. A falusi szegénység körében tapasztalható véleményeltéréseknél súlyosabb problémát okozott a reakciós zavarkeltés. Ez a 9191 lakosú — 26 pusztából, majorból és szállásból álló Herceg falván (a mai Mezőfalván) olyan erős, hogy a választás meghiúsítására képes. Biróczky István felhatalmazott arról jelentett, hogy a választást nem tudta levezetni. A hatalmas egyházi birtokkal körülvett községben a helybeli néptanács tagjai rendszer ellenes agitációt fejtettek ki. Régi rendszerű választást akartak. Elérték, hogy a helyi szociáldemokrata párt embere is kétségbe vonta a választás jogosságát. A dolgozókat arra biztatták, hogy követeljenek kormányprogramot a tulajdonjogról és a földreformról. A józanabb hangok, a figyelmeztetések ellenére — mint a jelentés említi — a zavargás folytatódott és így a választást nem lehetett megejteni. A reakció erői másutt meghúzódtak, ilyen nyíltan nem léptek színre, és ekkora akadályt nem voltak képesek a népmozgalom útjába állítani. Egyes községekben törekvésük arra irányult, hog5 7 kevésbé exponált képviselőiket beválasztassák a tanácsba. Ez — az adott körülmények között — csak néhány helyen járt sikerrel egy-egy gazdasági alkalmazott, gazdatiszt beválasztásával. Az említettek ellenére a két hét alatt megalakult tanácsok a néphatalom tényleges szerveinek bizonyultak. Megalakulásuk körülményei, tagságuk összetétele, az irányukban megnyilvánuló bizalom igazolta, hogy a forradalom ügyét szolgálni és irányítani képes szervek jöttek létre. E tanácsválasztások lebonyolításának befejezése már egybe esett az április 7-i tanácsválasztást szabályozó és elrendelő jogszabályok megjelenésével. A megye több községében április első hetében még népgyűlések keretében tanácsokat választottak, amikor az országos választásokat kitűző, a Forradalmi Kormányzótanács által kiadott dekrétum megjelent. Az említettek következtében a helyzet úgy alakult, hogy április 7-ével kezdődően újabb választások lebonyolítására került sor. Most már a Tanácsköztársaság Ideiglenes Alkotmányában foglaltaknak és a választás időpontját szabályozó rendelkezésnek megfelelően. A Forradalmi Kormányzótanács hatalomra kerülését követően sürgősen kidolgoztatta az ideiglenes alkotmányt. Az alkotmány szabályozta az új államhatalmi és igazgatási szervek felépítését és létrehozásának módját. 10 Az ideiglenes alkotmány a néptörvénynél szélesebbkörű választójogot biztosított. Megszüntette a nemek között korábban alkalmazott megkülönböztetést, és eltörölte a meghatározott időhöz kötött helybenlakást, mint a választójog gyakorlásának feltételét. A demokratizmus szélesítése mellett szocialista vonások érvényesültek annak meghatározásában, hogy választásra, illetve választhatóságra csak a társadalom számára hasznos munkát végzők jogosultak. Az alkotmány szocialista jellege abban ju-
