A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

rend emberei foglaltak helyet. Tolnay Lajos, megyei kormánybiztos személy szerint feladatának tekintette a kisgazdapárti szervezkedés támogatását. De a polgári pártok megalakítását segítették és támogatták egyes falusi értelmiségiek, plébánosok is. Az események alakulása azonban a polgári törekvések érvényesülését megakadályozta, a választáshoz fűzött reményeiket elhervasztotta. Az ellentétek összecsapására, a néptörvény alapján lebonyolított választás keretében, nem került sor. A történelem menete jobban felgyorsult annál, hogy a parlamentális forma igénybevételével dőljön el a hatalom kérdése hazánkban, Fejér megyében. A „Székesfehérvár és Vidéke a Nép Szava" című napilap 1919. március 22-én rendkívüli kiadásban közölte, hogy fordulat következett be az ország kormányzásában. ,,A szocialista párt átvette az ügyek vezetését. A végrehajtóhatalom a Munkástanácsok kezébe van letéve." A lap egyidejűleg vezércikkben köszöntötte a győztes forradalmat. Horváth János, Székesfehérvár főispán-kormánybiztosa a lapban felhívást tett közzé, amelyben bejelenti, hogy a lemondott kormány helyét szocialista kormány foglalja el. ,,A szociáldemokraták és a kommunisták egymással megegyezve, az egész proletárságot egységes akcióban egyesítik." A szocialista kormány rendeleteinek végrehajtására szólítja fel a lakosságot, hangsúlyozva, hogy az ezt akadályozókkal, ellenszegülőkkel, az önkényeskedőkkel szemben statáriális úton jár el. „Munkások! Katonák! Polgárok! — fejeződik be a felhívás — Csak a Ti rendszeretetetek, jogés törvénytiszteletetek tudja megalapozni a jövőnek, a dolgozóknak, a szociális munka Magyarországának nagy művét." Ugyanekkor a lap felhívást tett közzé. Ebben a teendők rendkívüli megbeszélése érdekében másnap reggel 6 órára a vármegyeház nagytermébe ülésre hívja a munkás- és katonatanács tagjait. A még aznap ideiglenesen megalakult Székesfehérvár és Fejér megye Forradalmi Tanácsát 23-án az említett tanácsok megerősítették.

8 A Forradalmi Tanács első intézkedései között elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, illetve szabályozta a fegyverviselés jogát. Tisztázta a megyei népbiztosok hatáskörét. Elrendelte az alkoholtilalmat és bevezette a statáriumot. Meghirdette a polgári sajtótermékek cenzúráját, eltörölte a vallásoktatást és korlátozásokat léptetett életbe az egyházi rendezvényekkel kapcsolatban. A tanács összetételéről, a hozott határozataikról népgyűlésen tájékoztatták a város lakosságát. Sütő Ferenc az új kormány célkitűzéseit, Mihály József vasutas a tanács névsorát ismertette. A tanács elnöke, Horváth János, a rendeletek betartására, a fegyelem szükségességére hívta fel a figyelmet. Déri Sándor, budapesti kommunista kiküldött, a fővárosi munkásság üdvözletét tolmácsolta. Az események hatására Tolnay Lajos, a megye főispán-kormánybiztosa elhagyta hivatalát. Néhány nappal a tanácsköztársaság kikiáltása után a hatalom a megye székhelyén a Forradalmi Tanács kezébe kézült. Ezt megye-szerte a hatalom birtokba vétele követte a falusi szegénység