A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

tek működtek, és jelentős tcmegbefolyással rendelkeztek. Február végén, március elején a földkérdés miatti türelmetlenség, a közellátási nehézségek és a régi elöljáróság iránti bizalmatlanság több településen (pl. Csák odron, Fülén, Dunapentelén és más helységekben) a községi vezetés elleni fellépésre, annak ellenőrzésére, vagy leváltására készteti a helyi pártvezetést.

4 Míg a szociáldemokrata párt tömegbázisa szélesedik, vezetése pedig több helyen radikális fellépésre határozza el magát, addig a megyeszékhelyen aktív munka folyik a választások, előkészítése érdekében. A városi és megyei szociáldemokrata pártszervezetek titkársága március derekán választási irodát nyit Székesfehérvárott, a törvényház épületében.

5 A Katona Nándor által vezetett iroda területi aktíváival irányítja a párt választási munkáját és a sajtón keresztül a néptörvényt ismerteti. A megyei szociáldemokrata vezetés egy része — az országos vezetés jobbszárnyával összhangban, és a baloldal vonzása alá került centrum törekvéseivel megegyezően — reményeket fűzött a választáshoz. Erre az adctt alapot, hogy a párt jelentős és könnyen aktivizálható tömegekkel rendelkezett. A választás sikerében bízóknál háttérbe szorult az a körülmény, hogy a megyei vezetés — a falusi szegénység gyors, radikális megoldást és egyéni birtokbavételt sürgető tömegeinek törekvéseivel ellentétben — a föld birtokbavétele tekintetében országos központja álláspontját tette magáévá. E program következetes érvényesülése szűkítette volna a párt falusi tömegbázisát. Erre a körülményre hívja fel még február végén Horváth János Székesfehérvár szociáldemokrata főispánja a Belügyminisztériumot,

0 jelezve, hogy választás esetén ,,a keresztényszocialista alapon szervezett földműves és kisbirtokos elemek túlsúlyára kellene számítani. Feltétlenül szükségesnek tartom —• írja a továbbiakban —, hogy a választások egyelőre elodáztassanak.." Az adott viszonyok közölt nem tekintette reménytelennek a választások kimenetelét a maga szempontjából a párttal szemben állók tábora sem. Nem véletlen, hogy a tömegeiben egyre radikalizálódó szociáldemokrata párttal, a szervezkedő falusi szegénységgel szemben — éppen a választási előkészületek jegyében — a polgári, kispolgári szervezkedés is megélénkül. Február és március folyamán több polgári párt szervezkedésének, szervezeti kiépülésének vagyunk tanúi.

7 A Károlyi párt, a függetlenségiek, a keresztényszocialisták mellett erőteljes szervezkedésbe fog a kisgazdapárt is. Ez utóbbi pártszervezetek kiépítésére olyan súlyt helyeznek, hegy Nagyatádi Szabó István miniszter személyesen vesz részt a munka segítésében. Március elején a kisgazdapártnak már 21 szervezete van a megyében. A megyeszékhelyen •—• az említett országos állásfoglalás nyomán — a Radikális Párt egy része a Károlyi-pártot támogatja. Másutt (pl. Sóskúton) kisgazda—keresztényszocialista fúzió jött létre. Március elején mindössze 9 olyan község van a megyében, ahol pártok szervezése még nem történt meg. A polgári pártok választási esélyeit növelte, hogy a megye közigazgatásában és annak vezetésében még a régi