A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
tette a politikai és a gazdasági helyzetet; a nemzetközi forradalmi mozgalom fejlődését, magyarázta a forradalmi kormány intézkedéseit. „Azt mondják, hogy a munka nemesít; hát akkor mi nemesek leszünk, mert dolgozni fogunk." Garbai-nak régi keletű kapcsolata volt Székesfehérvárral, így beszéde elején utalt is arra, hogy 15 évvel azelőtt szocialista forradalmi érzelmeiért bíróság elé állították Székesfehérvárott. Ezúttal viszont, mint a forradalmi kormányzótanács elnöke áll itt. Beszédében többek között a választások jelentőségét is méltatta. Elítélte a burzsoázia választójogi politikáját — „Ök tanítottak bennünket arra, hogy kell diktatúrával dolgozni, és fogunk is diktatúrával dolgozni" — mondotta. A két politikai rendszer ellentéteit jól érzékeltette a proletárdiktatúra választójogi politikájának méltatásával: "... azt mondjuk, aki mást kizsákmányol, aki más munkájából él, annak nincs választójoga ebben az országban. Az átalakulásnak köszönhetjük azt, hogy ma a világon nincs nemesebb, tekintélyesebb, megbecsültebb szó, mint magyar proletariátus" 12 fejezte be beszédét Garbai Sándor. Ezekben a napokban minden alkalmat megragadnak a pártszervezet és direktórium vezetői a szocialista állam népszerűsítésére, a választások jelentőségének ismertetésére. Az Apolló moziban április 9-én tartott ismeretterjesztő előadáson Rácz Gyula, az Országos Ismeretterjesztő Bizottság megbízottja „szatirikus és komoly vetített képek kíséretében a régi korrupt választások lefolyását ismertette. 43 Bicskén Bokányi Dezső és Vágó Béla népbiztosok tartottak választási népgyűlést. Beszédeikben a Tanácsköztársaság demokratizmusát és a proletárdiktatúra szükségességét hangsúlyozták, rámutattak a néhány nap alatt elért eredményeken keresztül az új rendszer életképességére. A választásokkal kapcsolatos politikai harcban a legjelentősebb ellenséges megnyilvánulás a kongreganista nők házi agitáció ja hatására a fehérvári nőtüntetés volt. Április 6-án a kongreganisták azzal a hírrel járták be a város külső területeit, hogy a rendszer üldözi az apácákat. Másnap vasárnap, a választások napján 300 aszszony vonult fel Horváth János, majd Velinszky László hivatali helyiségéhez. Velinszky megnyugtatta a félrevezetett asszonyokat, s közölte velük, hogy a direktórium engedélyezi a tanítást az apácák számára, és csak arra szólította fel őket, hogy az iskolában polgári ruhában jelenjenek meg. 4i Az asszony-tüntetés fő szervezője Stréter István ezredes felesege volt. Ezekre a napokra esett Arany Imre bakonycsernyei plébános ellenforradalmi izgatása is. Gr. Nádasdy Tamásné birtokán pedig a gazdaság vezetői arra akarták erőszakos módon rávenni a mezőgazdasági munkás választókat, hogy a tulajdonos bizalmi emberét válasszák meg tanácstagnak. 45 A választás azonban minden ellenséges zavarkeltés, megfélemlítés ellenére a proletár rendszer győzelmét hozta megyénkben is. A választás napja kiemelkedő politikai eseménnyé vált; a dolgozó tömegek részvétele minden várakozást felülmúlt: Székesfehérvárott 8634 választó polgár szavazott, valamennyi jelölt megkapta a megválasztásához szükséges szavazatmennyiséget. Vidéken is népszavazással értek fel a tanácsválasztás napjai. Pátkán 946-an szavaztak, a községben soha még ennyi ember nem nyilvánított véleményt
