A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Tóth Károly: Krúdy Gyula Fehérváron

raszt gonoszul kezd nézni a kilovagló komtesz után. A posta rendetlenül közlekedik. A tiszttartó panaszkodik a nyugtalan gazdasági cselédekre. A Népszavát hangosan olvassák esténként a cselédházakban. A hangulat mind nyugtalanabb, minden nap megszökik egy-egy gróf". Aztán új reménység gyullad a kastélyokban: Smuts angol tábornok megérkezett Budapestre, ultimátumot hozott, most már jóra fordul minden. De ez a remény is hamar elhervad, a tábornok úr beavatkozás nélkül továbbutazott. Ezernyi pletyka kering-kavarog, egy önmagát túlélt világ ideges légszomja ez. Aztán húsvétra megérkeznek a Fejér megyei kastélyokba a tengerészek, s ezzel a forradalom előszakasza lezárul. Ami ezután történik, április 19—26-ig, az már gyorsan és határozottan történik. Április 19-én, nagyszombat napján két fiatalember érkezik a pesti vonattal Székesfehérvárra: Farkas Adolf és titkára, Széli Mihály. A város olyan mint máskor. „Kissé álmos, poros és szeles. Dolga után jár mindenki. Egykedvű, szenzáció nélküli nap. . ." A két pesti fiatalember meghatalmazást nyújt át a megyei direktóriumnak a Magyar Földművelésügyi Népbiztosságtól: „1.501/ .1919. sz. Meghatalmazás Farkas Adolf részére, ki Fejér megye területére minden néven nevezendő birtokrendezési, termelőszövetkezeti és élelmezési kérdésben népbiztosi hatáskörrel kineveztetik. Nevezett önálló rendelkezésre karhatalom igénybevételével jogosult. Ténykedéséért kizárólag a Tanácsköztársaság Földművelésügyi Népbiztosságának felelős. Budapest, 1919. április 16. Hamburger s. k. népbiztos." Azonnal megkezdődik a munka a törvényszéki palota egyik helyiségében. írógépek kattognak, s repülnek szét a rendeletek, a felhívások, a figyelmeztetések. A 100 holdon felüli birtokokat köztulajdonba veszik. Szigorú felhívásokat kapnak az érdekelt birtokosok leltárak készítésére, a készletek bejelentésére, állat- és termény eladási tilalomra. A megyei kisgazdákat, a 100 holdon aluli birtokosokat délutánra gyűlésbe hívja Farkas Adolf népbiztos. Kb. 500 kisgazda gyűl össze. A népbiztos ismerteti velük a Tanácsköztársaság terveit a szocializálás további menetére és a szövetkezeti tagok helyzetére vonatkozólag. A tervek a volt cselédség szociális felemelkedésének útját vázolták. A legsürgősebb egészségügyi és szociális tennivalók: villaszerű új cselédlakások építése, 5—6 majornak egy-egy orvos. 60—80 család számára kórház, villanyvilágítás, vízvezeték stb. A termelés szakszerű és eredményes irányítása végett a megyét hét járásra osztják, minden járás élén egy-egy főintéző áll, s minden öt-hatezer holdnyi birtokot egy-egy intéző vezet. A kisgazdákat megnyugtatják, hogy nekik semmi bántódásuk nem esik. Tanácsadó hivatalt állítanak fel munkájuk támogatására. Vetőmag és szerszámok juttatásával segítik őket. Mindenben szabad kezet kapnak. Húsvét vasárnap, mire Hamburger megérkezik a városba, már 100 tisztviselő dolgozik a különböző osztályokon. Nyílt ellenszegülés nélkül, gyorsan és határozottan folyik a nagy átalakulás. Igaz, hogy egyik-másik grófi kéz reszket, amikor aláírja a jegyzőkönyvet, egyik gróf — állítólag — könyörgésre is fogja a dolgot, de a