A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

tését, hanem a néphatalom általános realizálását eredményezte, zökkenőmentesen, különösebb politikai megrázkódtatások, a régi uralkodó osztályok ellenállása és szélsőséges fellépése nélkül ment végbe. Az uralkodó osztályok exponált képviselői részben elmenekültek, vagy visszavonultak, részben az ideiglenes passzivitás, vagy az ellenséges szándékú beilleszkedés álláspontjára helyezkedtek. Erre mutat a megyei és a vidéki tisztikar tevékenysége az új rendszer első napjaiban; az a látszat-lojalitás, amellyel felajánlja szolgálatait. A mágnások politikailag súlytalanná váltak, a középbirtokosok egyrésze pedig gazdasági vezető lett a szocializált birtokokon. Nyílt ellenállást vagy fellépést, elszigetelt vidéki eseteken, izgatáson és a korán fellépő rémhírterjesztésen kívül az első napokban nem tapasztalunk. Az egyházi szervek és szervezetek részéről felmerülő eszmeierkölcsi ellenállást erőteljesen fékezte a direktórium és személyesen Velinszky László részéről tapasztalható határozott és gyors politikai korlátozás. Volt viszont törekvés a szervezett beilleszkedésre, a proletárdiktatúra politikai kereteinek szélesítésére. A Függetlenségi Károlyi Párt székesfehérvári értekezletén március 22-én úgy határozott, hogy „elveihez híven támogatja az új kormányt, a haza védelmében, abban a törekvésben, hogy az imperializmus letörésével mentesítse az országot a belviszály tói." A határozatot Holly Géza elnök közli a direktóriummal. Az állásfoglalásban belpolitikai kérdésekről, társadalmi problémákról, illetve az azok megoldásában való részvétel szándékáról nincs szó. A március 27-én készült -— és a további események következtében nyilvánosságra már nem hozott — válasz szerint a forradalmi néptanács tudomásul vette az említett határozatot, de azt elutasítja. Indokolása: „a magyarországi szocialista párt küzdelmeinek fő célja a proletariátus felszabadítása. — Ezen cél elérése érdekében kérjük a forradalmi pártok hathatós támogatását. — Pusztán a területi integritás, stb. megvédése címén beígért támogatás célunk elérésére nem elegendő." — írja a direktórium elnöke.

31 Igaz, hogy a Károlyi Párt messze állott a szocializmustól; mégis a direktórium részéről történő elutasítás baloldali hiba volt. A Tanácsköztársaság viszonylagos széles bázisát éppen az Antant támadása teremtette meg. A párt ezt követően megszűnt, március 30-án lapja, a „Székesfehérvári Hírlap" is beszüntette működését, tőke- és olvasóhiányra hivatkozva.

32 Néhány nap múlva a radikális párt székesfehérvári szervezete látta be, hogy polgári programmal, tömegbázis híján nincs létjogosultsága. A párt végrehajtó bizottsága április 1-én tartott ülésén kimondta a párt feloszlatását. Az elnök, Paizs Pál javaslatára elhatározták, hogy megalakítják a Székesfehérvári Társadalomtudományi Társaság"-ot és a párt vagyonát átutalják az új szervezet folyószámlájára. A radikálisoknak ez a következtetése és lépése feltétlenül konstruktív volt.

33 A hatalmi átrendeződés békés körülményeit, a gyors és összetűzések nélküli átalakulást több okra vezethetjük vissza. A februári ellenforradalmi kísérlet kudarca, a nyílt ellenállás taktikájáról való lemondásra kényszeritette az uralkodó osztályokat. A hatos direktórium határozott fellépése, a kibontakozó tömegmozgalom meghát-