A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

tését, hanem a néphatalom általános realizálását eredményezte, zök­kenőmentesen, különösebb politikai megrázkódtatások, a régi ural­kodó osztályok ellenállása és szélsőséges fellépése nélkül ment végbe. Az uralkodó osztályok exponált képviselői részben elmenekültek, vagy visszavonultak, részben az ideiglenes passzivitás, vagy az ellen­séges szándékú beilleszkedés álláspontjára helyezkedtek. Erre mu­tat a megyei és a vidéki tisztikar tevékenysége az új rendszer első napjaiban; az a látszat-lojalitás, amellyel felajánlja szolgálatait. A mágnások politikailag súlytalanná váltak, a középbirtokosok egy­része pedig gazdasági vezető lett a szocializált birtokokon. Nyílt el­lenállást vagy fellépést, elszigetelt vidéki eseteken, izgatáson és a korán fellépő rémhírterjesztésen kívül az első napokban nem ta­pasztalunk. Az egyházi szervek és szervezetek részéről felmerülő eszmei­erkölcsi ellenállást erőteljesen fékezte a direktórium és személyesen Velinszky László részéről tapasztalható határozott és gyors politikai korlátozás. Volt viszont törekvés a szervezett beilleszkedésre, a pro­letárdiktatúra politikai kereteinek szélesítésére. A Függetlenségi Károlyi Párt székesfehérvári értekezletén már­cius 22-én úgy határozott, hogy „elveihez híven támogatja az új kormányt, a haza védelmében, abban a törekvésben, hogy az impe­rializmus letörésével mentesítse az országot a belviszály tói." A ha­tározatot Holly Géza elnök közli a direktóriummal. Az állásfogla­lásban belpolitikai kérdésekről, társadalmi problémákról, illetve az azok megoldásában való részvétel szándékáról nincs szó. A március 27-én készült -— és a további események következtében nyilvános­ságra már nem hozott — válasz szerint a forradalmi néptanács tu­domásul vette az említett határozatot, de azt elutasítja. Indokolása: „a magyarországi szocialista párt küzdelmeinek fő célja a proleta­riátus felszabadítása. — Ezen cél elérése érdekében kérjük a forra­dalmi pártok hathatós támogatását. — Pusztán a területi integritás, stb. megvédése címén beígért támogatás célunk elérésére nem ele­gendő." — írja a direktórium elnöke. 31 Igaz, hogy a Károlyi Párt messze állott a szocializmustól; mégis a direktórium részéről történő elutasítás baloldali hiba volt. A Tanácsköztársaság viszonylagos szé­les bázisát éppen az Antant támadása teremtette meg. A párt ezt követően megszűnt, március 30-án lapja, a „Székesfehérvári Hírlap" is beszüntette működését, tőke- és olvasóhiányra hivatkozva. 32 Né­hány nap múlva a radikális párt székesfehérvári szervezete látta be, hogy polgári programmal, tömegbázis híján nincs létjogosultsága. A párt végrehajtó bizottsága április 1-én tartott ülésén kimondta a párt feloszlatását. Az elnök, Paizs Pál javaslatára elhatározták, hogy megalakítják a Székesfehérvári Társadalomtudományi Társaság"-ot és a párt vagyonát átutalják az új szervezet folyószámlájára. A ra­dikálisoknak ez a következtetése és lépése feltétlenül konstruktív volt. 33 A hatalmi átrendeződés békés körülményeit, a gyors és össze­tűzések nélküli átalakulást több okra vezethetjük vissza. A februári ellenforradalmi kísérlet kudarca, a nyílt ellenállás taktikájáról való lemondásra kényszeritette az uralkodó osztályokat. A hatos direk­tórium határozott fellépése, a kibontakozó tömegmozgalom meghát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom