A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
gaík, az ún. direktóriumok. Az első vidéki direktórium március 23-án alakult meg Velencén, elnöke Szalay István halász volt. 20 Március utolsó hetének minden napjára több vidéki hatalmi szerv megalakulása esik. Március 24-én például Martonvásáron népgyűlésen jelentették be a politikai változást és hét tagú direktóriumot hoztak létre. Másnap a helyi szocialista párt elnökének, Eördögh Mihálynak a vezetésével megválasztották a húsztagú munkás- és néptanácsot. Ugyanakkor a község, a szeszgyár és a puszták életének irányítására háremtagú direktóriumot hoztak létre. Ezen a választáson az előző napen választott direktórium tagjai lemondtak." 1 A „Mindenkihez!" című kiáltvány megjelenését követő napokban a megye életének irányítása az új hatalmi szervek kezébe került. Ezek ideiglenes jelleggel jöttek létre. Működésüket a Forradalmi Kormányzó Tanács rendelete szabályozta. 22 Feladatuk volt a végleges és alkotmányos hatalmi testületek, a tanácsok megválasztásáig ,,a hatalom és az igazgatás átvétele, a karhatalom irányítása, a nem megbízható tisztviselők leváltása, és az élelmiszerkészletek és egyéb értékek zár alá vétele, harc az ellenforradalmi jelenségek ellen, a fegyverek összegyűjtése, a termelés zavartalan folytatásának biztosítása, a fosztogatások megakadályozása, a Kormányzó Tanács és a népbiztosságok rendeleteinek végrehajtása." 23 A Megyei Direktórium március 23-i ülésén határozatokat hozott a legsürgősebb helyi teendőkre nézve és megkezdte az országos rendeletek továbbítását és azek gyakorlatba való átültetését. Tevékenységének előterében a közigazgatással 2 ' 1 és közellátással, a termelés folyamatosságának és a törvényes rend zavartalanságának biztosításával.kapcsolatos teendők állottak. A forradalom viharos térhódításától megrettent politikai erők változatlanul cselekvésre készen voltak. A megyei direktórium intézkedései nagymértekben hozzájárultak a forradalmi rend és nyugalom biztosításához. Átmenetileg felfüggesztették a templomi prédikációkat és megszüntettek a vallásoktatást, garantálva azonban a szabad vallásgyakorlás jogát és lehetőségét. Prohászka Ottokár püspök számára megtiltottak a tervezett kongregáció megtartását, és elrendelték házi őrizetbe vételét, 25 Csúcs István püspöki igazgatót arra figyelmeztették, hogy egyházi szervezésű és kongregációs öszszejöveteleket nem tarthat. A két rendelet március 24-i keltezéssel Velinszky László fogalmazásában és aláírásával került a nyilvánosség elé, bizonyítva, hogy a direktórium és személyesen Velinszky László fejlett politikai érzékkel és tapasztalatokkal értékelte az egyház szerepét e napokban. 26 A megyei direktórium első politikai intézkedései közé tartozott a polgári sajótermékek és lapok kötelező cenzúrájának elrendelése. A március 23-át követő napokban rendszeresen jelentek meg a Székesfehérvár és Vidéke a Népszava, és a Székesfehérvári Friss Űjság hasábjain a megyei direktórium és a népbiztosok rendelkezései. Ez is azt mutatja, hogy a megyében szilárd volt a proletárhatalom. A forradalmi szerv vezetői folyamatosan terjesztik ki befolyásukat és hatáskörüket az egyes területekre és veszik át az irányítást a régi államapparátus kezéből, vagy állítják azt a proletár hatalom szolgálatába. A régi rend hivatalnokai lehetőséget kaptak,
