A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében

Etyek, Isztimér, Sárszentmihály, Polgárai és a bicskei járás közsé­geiben. Ebbe a nevelőmunkába a direktórium más tagjai is be­kapcsolódtak. 11 Székesfehérvár elemi és középiskoláiban Velinszky és Pór Nándor tartottak gyűléseket, s folytattak többször beszélge­tést a nevelőkkel. Több helyen tettek intézkedést a tantermi hiá­nyok felszámolásában, így például Sár szentágotán a kastély egy részét vették igénybe iskolai célokra. 12 A ránk maradt történelmi dokumentumok közt lapozgatva, az tűnik ki egyértelműen, hogy nem csupán az ideológiai nevelés, a tanítók megnyerésének kérdése volt a tét, hanem a tanítás alap­vető objektumainak megteremtése szinte nagyobb feladat volt az előbbinél. Így például a 93. sz. közoktatásügyi parancs kimondja az iskolai tanítás teljes ingyenességét, a nyelvtanítást, korrepetá­lást is ideértve, valamint a gépírást, s a zeneiskolai tárgyakat is. A másik oldalon pedig arról van szó, hogy az általános iskolák osztályait kevesen látogatják rendszeresen, s ezért az iskolaköte­les gyerekeket buzdítani kell, hogy részt vegyenek a tanításon. „Forradalmi parancs: A tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy mindenki munkája nyomán olyan jövedelemben részesüljön, hogy abból családját eltarthassa. Ebből folyólag természetes, hogy kis­korú és iskolába járni köteles gyerekek semmiféle munkára fel nem használhatók. Az a korábbi rendelkezés, amely megengedi, hogy 10 évet betöltött gyermekek az iskolába járás alól felmentést kap­nak, megszűnik. Minden szülő tartozik gyermekét, aki a 12. élet­évét be nem töltötte, minden tanítási alkalomra iskolába küldeni. Senki olyan címen, hogy munkát kell végeznie, a tanítás alól fel nem menthető." 13 Az intézkedés április elsejével lépett hatályba, s felhívja az iskolavezetők figyelmét arra, hogy a mulasztó szülők nevét, és címét közölje a továbbiakban, ha mégsem tartják be a rendelkezést. A következő napokban megélénkülnek az iskolák kör­nyékei, erről tájékoztat a helyi sajtó. „Nekünk kultúra kell, hogy sokat szenvedett hazánk boldoguljon, s ezért hisszük, hogy a szü­lők. .. zúgolódás nélkül iskolába küldik gyerekeiket, a jövő gene­rációját". 14 Az első napok rendeletei közt szerepel egy, amely minden­fajta magántanítást megszüntet. Áprilisban ez a rendelkezés mó­dosítást nyer azzal, hogy a zongorát tanuló növendékek magán­órákon is részt vehetnek, „mert ez esetben nem a proletár gyere­kekről van szó". 15 Az oktatás a továbbiakban sem zökkenőmentes, elsősorban a tárgyi akadályok hátráltatják a rendes tanítást. Ezért, mondja a rendelkezés, s nem a szokásos húsvéti szünet miatt, április 17. és 23. közt szünetet rendel el a Művelődésügyi Osztály, hogy' aztán újult erővel tudják behozni a tanítók a nagy lemaradásokat. Az iskolavezetés részéről, valóban minden erőfeszítés arra irányul, hogy behozzák a lemaradásokat, hogy szabályozzák az osztályok létszámát, hogy az új rendszer szellemének megfelelően follyék a tanítás, ez a törekvés azonban önmagában nem teremti meg az ok­tatás alapvető objektív feltételeit. Egy forradalmi parancs kimond­ja, hogy egy tanulócsoportban 50 főnél több gyermek nem tanul­hat. 16 Velinszky és Kohányi minden tanteremnek felhasználható

Next

/
Oldalképek
Tartalom