A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében
nem elnökölhet. Több felszólalás után megfogalmazták, hogy követelni kell az iskolák teljes államosítását, s azt, hogy ezentúl pap nem lehet iskolaigazgató. Követeléseiket, úgy döntöttek, felterjesztik a közoktatásügyi miniszterhez, s a végső megvalósulásig harcolni fognak azokért. Amíg az iskolák állami kezelésbe kerülnek, a tantestületek maguk közül választanak igazgatót, s ennek vezetésére bízzák magukat. A tanítógyűlés forró hangulatban ért véget azzal, hogy másnap folytatják értekezletüket. Erre a következő napi gyűlésre már nagy számú világi tanító is elment — a megyeház nagytermében tartották. Itt ismertették azok előtt, akik az előző napon nem voltak jelen, az előző nap döntéseit. Ez a gyűlés a pedagógus napi öszejövetel is volt egyben, melyen később Kunfy Zsigmond közoktatásügyi miniszter is megjelent, Babits Mihály költő kíséretében. Kunfy beszédében ígéretet tett a tanítók helyzetének gyors megváltoztatására, a készülő iskolareformról beszélt, s az őszes iskolák állami kezelésbe vételéről. 5 Március 17. és 18-án Székesfehérváron másod-, s egyben utolsó ízben ülésezett a polgári demokratikus forradalom vívmányaként létrehozott, ideiglenesen hatalmat gyakoroló Néptanács. Ez a testület a feloszlatott képviselő testület szerepét vette át, s a város ügyeinek intézésére volt hivatott. Ezen második ülésen több oktatásügyi kérdést vitatott meg a testület, sőt döntéseket is hozott. A külterületi városi iskolák kérdéséről szólva, egyöntetűen megállapították, hogy a város rohamos fejlődésével nem tart lépést az iskolai hálózat bővítése. A város külterületi lakosainak gyermekei naponta több órás gyaloglással tudják csak megközelíteni a számukra kijelölt iskolákat, s ezen sürgősen változtatni, kell. Határozatként fogadták el, hogy Ezres puszta, Szárazrét, Temetősor, Szeder utca és környéke, a Rác temető dülő, Hármas híd, Csóri út mente, Maroshegy, Bikasziget, Demkóhegy, Sárkányhegy, Homoksor, és környékén lakók gyermekei részére összesen mintegy négy iskolaépület, s tizenöt osztály felállítása lenne szükséges. Mivel azonban a város anyagiakban iskolaépítésre áldozni semmit nem tud, javaslatukat kéréssel alátámasztva, felterjesztik a közoktatásügyi miniszterhez, az építéshez szükséges összeg megjelölésével. 6 Ez a Néptanács ülés, határozatot hozott a Zeneiskola államosítására, mely lépés, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt három nappal, megindította a folyamatot, mely feltartózhatatlan volt már. A Néptanács döntést hozott még, a „népköztársasági fák" ültetésével kapcsolatosan, mely akcióban a harmadik osztályos gyermekektől fölfelé, valamennyi iskolai tanulót bevontak, s elsősorban gyümölcsfák ültetését szorgalmazták. Március 23-án ülésezett először az új hatalmi képviselet, az ideiglenesen megalakított Forradalmi Tanács. Az ülésen az égető közélelmezési gondokkal foglalkoztak, valamint az egyes szakterületek vezetőit választották meg. Itt kapott Velinszky László elsőízben megbízást a közoktatásügyek intézésére vonatkozóan, a sajtóügyi teendők ellátására, valamint a cenzori jogkört s a népgyűlések engedélyezésének jogával ruházták fel. Ez az ülésszak a Ul
