A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

A felhívás az adott helyzetet tükrözi: közli az új kormány­alakulás tényét anélkül, hogy az átalakulás tartalmára, minőségére alaposabban utalna. A felhívásból kitűnik, hogy még szerzőjének sem voltak megbízható ismeretei az átalakulás lényegéről. Mind­amellett a kiáltvány olvasói számára világos lehetett, hogy itt sors­fordulóról van szó. A megyei lap — amely 23-án, harmadik rend­kívüli kiadásban is megjelenik, már mint a Székesfehérvári és Fejér megyei Szocialista párt lapja — második kiadásának „Együtt a kom­munistákkal!" című írásában már részletesen és elemző szándékkal foglalkozik a fordulattal. Következtetései: „Egységesen a kommu­nistákkal diadalra visszük programunkat. Nem választ el bennünket semmi, elértük a korábban sietni akarókat, egy közös jelszavunk van: világ proletárjai egyesüljetek!" (A jelszó egyébként április 5­én, a ..Székesfehérvári Friss Újságban" pedig április 11-én kerül a lapok címoldalára és hirdeti a munkás internacionalizmus alapelvét, a megyei sajtóban a Tanácsköztársaság bukásáig.) A lap elemzése — bár már tükrözi a baloldali erők felfogását is — lényegében a szociáldemokrata elmélet és taktika igazolására hasznosítja az ese­ményeket. Úgy véli, hogy a szociáldemokrata párt mindig a kom­munizmus elvén állott és a hatalmi fordulat voltaképpen a megfon­tolt, higgadt szociáldemokrata agitáció és politika eredménye. Ez a?, értékelés is aláhúzza azt a megállapítást, hogy kezdetben az átalaku­lás politikai és társadalmi tartalma, iránya nem világos teljes mér­tékben a szociáldemokrata vezetés számára, önigazolásra keres azok­ban magyarázatot, pedig valójában a kommunista és a baloldali szociáldemokrata erőfeszítések, valamint a tömegmozgalom talál­kozásának győzelméről van szó. 16 A tömegek azonban nem a szociáldemokrácia, hanem saját ügyük győzelmét látták az eseményekben. Rendben és nyugalomban, de nagy lelkesedéssel fogadták azok hírét. Bicskén már március 22-én spontán gyűlés verbuválódott a községháza előtt. Résztvevői lelkesen üdvözlik a proletárdiktatúrát, soraikban elhangzik a kiál­tás: „Éljenek a pesti munkások és katonák!" 17 A megyeszékhelyen március 23-án 1 órára hirdettek nagygyű­lést a Kempelen-téren. Nagy tömegek vonultak fel, élükön az előző napon választott Forradalmi Tanács és direktóriumának tagjaival. Ott voltak az építőipari és a Déli-Vasúti munkások, a földmunká­sok és sok érdeklődő. Annyian voltak, hogy át kellett vonulni a vá­rosháza előtti térre. 13 A nagygyűlésen Horváth János, az újonnan választott forradalmi tanács elnöke közölte a Tanácsköztársaság megalakulásának tényét, méltatta jelentőségét és a kiáltványban megfogalmazott gondolatokat ismételte. Mihály József, a közbizton­sági és katonai népbiztos helyettese ismertette a március 22-én vá­lasztott Forradalmi Tanács és a direktórium tagjainak névsorát. A tanács direktóriumának tagjai voltak Horváth János, Velinszky László és Wagner József. A népbiztosoknak nevezett intézőbizottsági tagok mellé a munkaterület jellegétől függően egy vagy két helyet­test osztottak be. A forradalmi tanács összetétele a baloldali erők előretörését, szerepének növekedését mutatja. A legfontosabb mun­katerületek irányítására baloldaliak kerültek. Szabó Ervin, Velinszky László, Bárányi Ákos és mások személyében. 19 A nagygyűlésen részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom