A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében

ratot indítottak az északi fronton, Frankéi Leó emlékére ünnepséget rendeznek idehaza, s az analfabéták oktatásával összefüggésben is rendelet látott napvilágot. Júniusban a Magyarországi Szocialista Párt kongresszust hív egybe, s a tanácsok országos gyűlése törvénybe iktatja az új alkotmányt. Idehaza, történelmünkben először megtartják az ifjúmunkások kongresszusát, és kiállítás nyílt a Műcsarnokban a köztulajdonba vett műkincsekből. Rendelet jelenik meg a tanítók továbbképzéséről, hogy a kezdődő űj tanévben kommunista szellemben follyék tovább iskoláinkban az oktatás. A nyolc osztályos népiskolák felállítását szolgáló rendelet, július 31-én jelenik meg. Az elnyomottaknak és elesetteknek vidéken is hatalmas tábora volt, így Fejér megyében is. Itt azonban hiányzott a széles néprétegeket magába foglaló munkásság, s az elengedhetetlenül szükséges, marxista elmélettel is rendelkező vezető réteg. Mégis, számtalan olyan kezdeményezés történt, mely országos rendeleteket előz meg, mely helyi leleményből, tehetségből, forradalmiságból fakadt. Az olyan tehetségek, mint Horváth János, Velinszky László, Pór Nándor és Kohányi Menyhért, szárnyakat kaptak, s szinte egyik napról a másikra váltak vezetőkké, a hatalom viselőivé. Velinszky László Fejér megye egyik legtehetségesebb vezetője volt, s az események sodrában lett kommunista. A közoktatási és sajtóügyi megyei megbízott szerepkörén jóval túllépett. Az a kommunista forradalmár értelmiségi, akinek éleslátása az eseményekben mindvégig rendkívüli volt. 1888-ban született Fejér megyében, Előszállás-Ménesmajorban. Apja tanító volt, ő is annak készült, s később a szó legteljesebb értelmében azzá is vált. Mint falusi tanító már egészen fiatalon közelről megismerte a tömegek szellemi és fizikai nyomorúságát, az egyház és a latifundiumok árnyékában sínylődő nincstelen agrárproletárokat. Huszonnégy éves, mikor írása jelenik meg ,,A babonáról", melyet a Népszava adott ki 1912-ben. Szociáldemokrata párttag lesz, később a párt megyei vezetői közt találjuk. 1918-ban januárban megindítja az ország első vidéki feminista lapját, ,,A Jövő Nője" címmel, s ezért később állásából elbocsájtják. 1919. elején átveszi a helyi szociáldemokrata újság, a Székesfehérvár és Vidéke, Népszava főszerkesztését. Több népgyűlés szervezője és szónoka, a néptanítók érdekeinek szószólója és védelmezője. Az őszirózsás forradalom híre, Fejér megyében is meggyorsítja az eseményeket. A tömegek követelése itt is messze túlmegy a polgári demokratikus határokon, s az egykori szociáldemokrata jelszavak hitelüket és érvényüket vesztik. Az oroszországi események híre nagy hatással van a nincstelenekre, elsősorban a nagybirtokok árnyékában sínylődő paraszti tömegekre, s a megyeszékhelyen élő aránylag kis számú, szervezett munkásokra. Velinszky élénk figyelője a bel- és külpolitikai eseményeknek. Velinszky Lászlónak kezdettől fogva megvolt a kapcsolata a szociáldemokrata baloldallal. Bizonyára ez eredményezte a forradalom pillanatában azt a határozottságot, mellyel elkötelezte ma-