A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben
következő heti előirányzatot. Ugyancsak az intézőtanács végezte az utalványozásokat. Megtárgyalta a termelési javaslatokat. Elsőfokon ítélt a fegyelmi ügyekben. A heti számadási okmányokat felülvizsgálta. Megállapította a szövetkezeti tagok munkarendjét. Az alapszabályok és az ügyviteli szabályzatok, habár betűszerinti alkalmazásuk a forrásanyag hiányában nem állapítható meg, jelentős segítséget adtak a Fejér megyei termelőszövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezeti demokrácia érvényesülése azonban fokozatosan a későbbiek során egyre kisebb területre korlátozódott. A Földművelésügyi Népbiztosság éppen a Fejér megyei központ tapasztalatai alapján 1919. júniusában az országot termelési kerületekre és körzetekre osztotta. A Népgazdasági Tanács pedig június végén létrehozta a „Tanácsköztársaság által szocializált Gazdaságok Országos Központját", melynek csak a VII. osztálya foglalkozott a termelőszövetkezeti gazdaságok szervezésével, irányításával. A Tanácsköztársaság nehézségeinek fokozódásával így a termelőszövetkezetek egyre inkább állami gazdaságok jellegét vették fel. 71 Az üzemi demokrácia részleges érvényesülése ellenére a Fejér megyei termelőszövetkezetek tagsága híven támogatta a Tanácsköztársaságot és a legválságosabb napokban hozzájárult a Vörös Hadsereg cs Budapest munkásságának ellátásához. A Fejér megyei kollektív gazdaságok 1919. április végén 17 vagon élőállattal, 40 vagon gabonával, 68 vagon burgonyával, 2—2 vagon főzelékkel, tojással és 4 vagon baromfival segítették a budapesti közellátást. 72 A tavasz kezdete óta pedig az ercsi, fehérvárcsurgói, sárszentmihályi, nagylángi és iszkaszentgyörgyi termelőszövetkezetek kertészetei rendszeresen szállítottak Budapest lakossága részére friss zöldség- és főzelékféléket. 73 Az intervenciós háború a Fejér megyei termelőszövetkezetektől további áldozatokat kívánt. A legérzékenyebb volt a marhaállomány öt százalékának az átadása. A Földművelésügyi Népbiztosság 1919. május 31-én az állomány ujabb három százalékának a rekvirálását rendelte el. 74 A Fejér megyei termelőszövetkezeteknek elvitathatatlan történelmi érdeme, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a 200 000 főnyi Vörös Hadsereg élelmezéséhez. Természetesen ugyanilyen érdemük, hogy 1919. tavaszán nem maradtak vetetlen földek a Fejér megyei kollektív gazdaságokban, a mezőgazdasági munkák mindenütt zavartalanul és fennakadás nélkül folytak. A Fejér megyei Földművesszövetkezetek Termelési és Élelmezési Központja ui. szervezettséget és tervszerűséget vitt a termelőszövetkezeti gazdálkodásba. A tanácskormány agrárpolitikájának következményeiben is egyik súlyos tévedése volt, hogy a nagybirtokok egyrészét nem osztotta fel a szegényparaszti rétegek között. A Tanácsköztársaság mindezek ellenére a szegényparasztság feledhetetlen emléke és az ellenforradalmi korszak negyedszázada alatt további küzdelmeinek bátorítója lett. Az agrárproletáriátus nem felejtette el, hogy a tanácshatalom megszüntette évszázados elnyomását, és ha csak rövid időre is, gyökeresen megváltoztatta sivár anyagi helyzetét. Jenéi Károly
