A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Fitz Péter: A Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságának tevékenysége

A Nemzeti Tom Elnök: &önessev Gyula. JégyzÖ: PölIÓ István. Xaejai: Ármos Jenő • Székesfehérvár, Reich Alfréd Székesfehérvár, Rozenczveif László Székesfehérvár, Nőmet Péter Aba, Komáromi Mátyus Székeffehérvár, Tfcttéfy Aador Sávkereasles', ^aue^cl Jöeaei rfzékesfcfcérvár, Zm«z Uasstáv Lakozd, Tafcfts* Janón Polgá-di, Fejénnegyei Bizottsága. Kies Jóssei Bicske, Keresztes Sándor Fehérváresmrgó, Vreger István lsztimér, Moll Ferenc Lovasberény, báró Manndorff Géza Velence, dr. Mattá Árpád Százhalombatta, dr. Honé>h Gyula Csákvár, Farkas Pál Sárkeszi, dr. Szili JfánpaAdony, MorÓ Mihály BSajk, Osáki Lajos üsákvár, Guta Gábor Fehérvárcsurgó, Mészáros Imn Saékeaiehérvár, Gerti Náafer EroiV dr. Próbásak* C iJok*> 8*éketfeh|nár, tsim^Um Aba, -Gyula Ceákvár, ..^íáoáor Csákvár, Vanesi? István Alap, dr. Fajtt Gyula Rácaimét, Kálmán Vinoío Székesfehérvár, Tóth Dezső, Székesfehérvár. A tagok felkéretnek, hogy a főispáni iroda* ban állandóan tárgyaié bizottság ülésén mielőbb réaxt Tegyenek. A Nemzeti Tanács Fejérmegyei Bizottsága. mellett négy székesfehérvári munkást is találunk a tanácsban. Fekete Józsefet, Czak Ignácot, Steiner Gézát és Benkő Ferencet. Ezeket a Szociáldemokrata Párt küldte a tanácsba és december végéin a Radikális Párt megalakulása után Pajzs Pál székesfehérvári orvos, Radnay Sámuel polgárdi orvos, Fodor Sándor székesfehérvári kereskedő lettek még tagjai. A tanács elnöke Kenessey Gyula volt, jegyzője Németh Péter, majd ennek lemondása után 1919. február 3-án Gerőffy Erzsébet. A tanács első ülését 1918. november 4-én tartotta, az utolsót 1919. március 24-én. Eközben 41 alkalommal gyűlték össze és igyekeztek összefogni azokat a kérdéseket, amelyek ebben a rendkívül mozgalmas időszakban bőven adódtak. A Nemzeti Tanács nem volt államigazgatási szerv, hanem a helyi közigazgatást ellenőrizte és tagjai tanácsadóként működtek a közigazgatási tisztviselők mellett. Ennek ellenére olyan intézkedést is hoznak, — elsősorban működésük első heteiben — amely azt bizonyítja, hogy a megyében mégis ők intézték a legfontosabb ügyeket, és ezen keresztül mégis csak a legmagasabb politikai szervet jelentették. Ez abból is fakadt, hogy a törvényhatósági bizottság összetételénél fogva nem volt alkalmas az ügyek eldöntésére. Az 1918. évi novemberi közgyűlésen pl. a legitimista főispán búcsúztatására szorítkoztak és a tárgyalt időszakban már csak egy alkalommal gyűltek össze; 1919. február 3-án, amikor nyíltan ellenforradalmi felhívást bocsátottak közre. Mindezek magyarázzák egyben, hogy a Fejér megyei Nemzeti Tanácsra nagy feladatok hárultak, és a közigazgatás területén mélyen belenyúltak a törvényhatósági bizottság jogkörébe is. Ez világítja meg egyben azt a tényt is, hogy miért kellett