A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

törvénybeiktatásának híre is volt. A nagybirtokosok erre csak azt a módot választhatták, hogy a kormánynak bizalmatlanságukat fejezték ki. Fejér megyében a közgyűlésre még aznap, a megyei Nemzeti Tanács ülésén reagáltak. Jellemző, hogy a polgári beállítottságú Nemzeti Tanácsban a közgyűlésről nem is akartak hallani. A tanács ülését délután 5 órakor nyitotta meg Kenessey Gyula, és résztvettek azon a tanács olyan tagjai is, akik egyben a törvényhatósági bizottságnak is tagjai voltak. Ezek: Manndorf Géza, Reich Alfréd, Grünfeld Pál, Radnay Sámuel, Kálmán Vince, Németh Péter, Takács János, Zaicz Gusztáv, Rosenczweig László, és a központi járás főszolgabírója, Heltay Jenő, valamint Szüts Jenő alispán is. A tárgysorozaton a közgyűlésen történtek nem szerepeltek, holott elsősorban a Nemzeti Tanácsot érte a sérelem, hiszen az ő kiküldöttjét rágalmazták meg. Csa<í a tárgysorozat végén szólalt fel Steiner Géza és rendkívül erős fogalmazásban adta elő a délelőtt folyamán történteket. Steiner különösen a kormánybiztos erélytelenségét kárhoztatta, és szerinte emiatt történhetett meg a sajnálatos incidens. Steiner Géza ugyancsak hangoztatta, hogy személyileg érdekelt az eseményekben, ezért annak megtárgyalását nem indítványozhatja. Fodor Sándor, radikálispárti küldött viszont magáévá tette Steiner felszólalását és követelte, hogy a Nemzeti Tanács azonnal hozzon határozatot a kormánybiztos leváltásáról, amelyet a belügyminisztertől kérnek, továbbá oszlassák fel a megyei törvényhatósági bizottságot, és nyilvánítsák semmisnek a Károlyi féle bizalmatlansági indítványt. A Nemzeti Tanácsnak több tagja még Steiner felszólalása alatt, mások pedig Fodor Sándor indítványa idején elhagyták az üléstermet. Végül is az elnökön kívül csak négy szociáldemokrata és 1 radikálispárti küldött maradt. Az elnök javasolta, hogy az indítványt halasszák el, hiszen a Nemzeti Tanács 30 vidéki tagja, azonkívül az alispán és a törvényhatósági bizottság tagjai is távol ''vannak. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez rendkívül felelősségteljes kérdés, és a határozatot 6 főnyi társaság nem hozhatja meg. A visszamaradt tagság azonban ragaszkodott ahhoz, hogy azonnal hozzák meg a határozatokat, hiszen nem kisebb eseményről van szó, mint a dunántúli ellenforradalom kibontakozásáról. A polgári beállítottságú elnök ekkor egyetlen módot látott, hogy kibújjék a kérdés elől: lemondott elnöki tisztségéről, és ezek után a tagság nem követelőzhetett. Kenessey Gyula ugyanis a tanács jegyzőjével együtt eltávozott az ülésteremből.

74 A magukra maradt szociáldemokraták ekkor egyetlen lehetőséget láttak: azonnal a Munkás- és Katonatanács ülésére vonulni, és ott előadni a Nemzeti Tanácsban tapasztaltakat. A tagok azonban heves vitatkozásban elmerült társaságot találtak a Tűzoltólaktanyában, ahol éppen a közgyűlés tapasztalatait vonták le, és a hatalomátvétel módozatait tárgyalták. Február 4-én újabb gyűlést tartottak, ahol a párt vezetői mellett a Munkás- és Katonatanács, a radikálisok és a szabad szervezetek bizalmi férfiai is résztvettek. A vidéki szociáldemokrata szervezetek képviselőit is meghívták erre a gyűlésre. Itt Kőszegi Ferenc elnökölt, aki a szónokok által felizgatott részvevőket alig tudta lecsendesíteni, bár február 3-a önmagában is izgató volt. Éppen ezért nem volt nehéz a szónokoknak a helyzetet dramaturgizálni. Pajzs Pál szerint, ami „hétfőn a Megyeházán történt, az nyílt ellenforradalom". Pálinkás Sebő szerint a város munkásságának nyílt szembeköpése volt ez. Velinszky László hangoztatta, hogy „a bagolyvár urai pofozó ököllel csaptak a demokrácia arcába, ...s ezt proletárhoz méltóan kell visszaadni". Velinszky javasolta, hogy hattagú végrehajtó bizottságot, (direktóriumot) válasszon a gyűlés, amelynek át kell vennie a kormánybiztosi ügyek intézését. A hatos direktórium mellé 32 tagú ellenőrző bizottság kinevezését is javasolta, amely a törvényhatóság ideiglenes kormányzását látná el (a törvényhatósági bizottság helyett). Steiner Jákó még a gyűlés közben telefonon érintkezésbe