A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

Formálisan egyesült a két függetlenségi párt is, de a Holly Géza vezette konzervatívabb felfogású szárny kívánta magának továbra is a vezetőszerepet; így a Károlyi pártiak nem működtek velük együtt. A jobboldali egységfront megteremtése érdekében a város és a megye mágnás vezetőinek elnöklete alatt a Vörösmarty Körben gyűlést tartottak, ahol a polgári pártok és politikai csoportok választmányi tagjai is részt vettek. Károlyi József, Széchenyi Viktor, Prohászka Ottokár megjelenésükkel is kifejezésre kívánták juttatni az egységfront megteremtésének szükségességét. Elvben erre az együttműködésre a megegyezés meg is született. Elhatározták, hogy a falusi lakosság körében továbbra is szervezkedni kell a polgári pártoknak, és semmiesetre sem szabad megengedni, hogy a politikailag tájékozatlan embereket a szociáldemokraták nyerjék meg maguk számára. Ezért a Kisgazdapárt szervezésének kiterjesztését ajánlották a jelenlévő párt választmányának.

55 A szociáldemokraták most már szélesebb alapon tudták kibontani tevékenységüket. Elhatározták, hogy a néptömegeknek a demokráciára való igényére támaszkodva nvílt hatalmi harcot indítanak. Ezt elsősorban a városi Nemzeti Tanács ellen tudták eredményesen vinni, amely már korábban is sikeres volt. A Nemzeti Tanács demokratizálása azonban együtt járt volna a polgári pártok képviselőinek kizárásával. Már december 10-én felvetette a Nemzeti Tanács ülésén Velinszky László, hogy a városban a forradalom eredményeit csak abban az esetben lehet megvédeni, ha a Nemzeti Tanács ezeknek a vívmányoknak nemcsak a megtartására, hanem a továbbfejlesztésére is gondol. Amikor a radikális párt létreiött. a szociáldemokraták egvre nvíltabban vetették fel. hogv ennek a pártnak is helve lenne a Nemzeti Tanácsban. Az úi tagsági elrendezést a baloldal a következőkben gondolta: a szociáldemokraták és a függetlenségiek eevenlő aránvban. fi—'6 tagfal képviseltessek ma fi ikat. és adianak helyet a többi baloldali szociáldemokrata befolyás alatt álló politikai szervezetnek is: ígv a feministáknak, a Katonatanácsnak, a Földművestanácsnak és természetesen a radikálisoknak is. Ugyanakkor kizárták volna a kerp:s7tánvs7oeialistákat, a keresz+pnvnőegveisületet. valamint az egyre erősödő Kisgazdapártot is. A javaslatot a fü esetlenségek elutasították s ezzel a városban to^á^hra is élesedett a politikai válság, amely heves pártküzdelmek kíséretében zajlott. A szociáldemokrata képviselők u^^anis otfhaPvták a Nemzeti Tanács ülését, és ezzel télies munkaképtelenségre kárhoztatták. December 19-én. amikor a polgári pártn.v alkotta csonka Nemzeti Tanács ülésezett, az ülésterembe berontottak a szociáldemokraták, — mintegy 100 szervezett munkás, fegyveres katonákkal vegvesen — és eltávolították ezt a Nemzeti Tanácsot a városházáról. Ezután a tanács iratait, pecsétiét magukhoz vették, és a szociáldemokrata párt helvi.ségébe vonultak, ahoí a fentebb már említett összetételben létrehozták a Nemzeti Tanácsot. Ennek az elnöke Steiner Jákó, a szociáldemokrata párt helyi szervezetének elnöke lett. és a párt Velinszky Lászlót, Mihály Józsefet, Pálinkás Sebőt, Ónodi Ferencet, Farkas Lannst küldte a Nemzeti Tanácsba. A szociáldemokraták nem küldtek a tanácsba több tasot, mint amennyivel korábban is rendelkeztek. Viszont a baloldali szervezetek, politikai csoportok jelenléte nekik kedvezett, és a párt pob'tikáiának megvalósítását segítették. A radikális párt: Pajzs Pált. Naszályi Józsefet, Holló Jenőt, a feministák: Littyán Viktóriát, Lukács Gyulánét, a Földművestanács: Uszkai Mihályt. Cs. Horváth Józsefet, Petőcz Istvánt, Virág Ignácot, a Katonatanács: Szabó Ernőt, Kövesdy Miksát és Andaházy Antalt delegálta a városi Nemzeti Tanácsba.

56 Ugyanakkor működött továbbra is a polgári pártokból álló csonka Nemzeti Tanács. Mindkettő ülésezett és legtöbbször ugyanazon ügyeket tárgyalta, és termé-