A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor – Kállay István: Fejér megye az első világháború idején
Zichy Aladár, Pajzs Gyula országgyűlési képviselők is. 29 Az ellenzék köcött középbirtokosok, de falusi gazdag parasztok is voltak: így Takács János, Németh Péter, Kommer Gyula, Zaicz Gusztáv, Blejer Jenő, Reich Alfréd és Dóra Szilárd. Ez az ellenzék fogja majd 1918. november 3-án délután megalakítani a megyei Nemzeti Tanácsot, természetesen további neves közéleti személyiségek bevonásával. 30 A megyei önkormányzatot felszámolni szándékozó és a közigazgatást államosítani akaró kormányintézkedésekkel szemben a megyei tisztviselők, de a törvényhatósági bizottság nagyobbik része is állást foglalt. 1913. július 26-i közgyűlésen Szabolcs megye javaslatára napirendre tűzték ezt a kérdést, és az állandó választmány indítványára javasolták, hogy az elutasító javaslatot szavazzák meg. A megyei ellenzék vezéregyénisége, Kenessey Gyula akkor azt kérte, hogy térjenek a kérdés lelett napirendre. Az ellenzéket ekkor a törvényhatósági bizottságban 37-en támogatták, köztük Károlyi József is. 31 A megyei tisztikar álláspontját ebben a kérdésben megismerhetjük egy 1910. évi jelentésből. „Sűrűn halljuk emlegetni a közigazgaitás államosítását: ezen rémet, mely megfojtani készül autonómiánkat, s a nemzetre végzetes csalódásokat, soha helyre nem hozható veszélyeket rejt magában. Elképzelhető-e, hogy az idegenből kinevezett közigazgatási tisztviselő, akit nem vezérel cselekedeteiben ezen vármegye földjéhez, lakosságához való tartozandóság érzete, hanem hivatali kötelességének a rideg paragrafusok, az előírt szabályok az irányítói: képes-e hivatali kötelességének ellátásában oly ideális magaslatra emelkedni, hol a népjogok, népérdekek megvédésénél a törvények és szabályok oly tapintatos mértékét képes alkalmazni, amely a vármegye lakossága érdekeinek legjobban megfelel? Vajon az a kinevezett közigazgatási tisztviselő, akinek egzisztenciája a mindenkori kormány kegyétől függ: támaszát képezheti-e a vármegyék autonómiájának, lelkes harcosa lehet-e a nemzet alkotmányának, mikor egzisztenciája más vármegyéhez való azonnali áthelyezése a miniszteri kegytől függ? A középkorban őseink fényes, nagy győzelmeket arattak ellenségeinken, mert a hazaszeretet hazájukhoz, alkotmányukhoz való ragaszkodás vezette őket, amíg az ellenséges zsoldos hadat nem lelkesítette semmi, és a csatákban csak azt nézték, hogy menekülhetnének meg ép bőrrel. Nézzük el inkább az általunk választott tisztviselőnek apróbb hibáit, kisebb mulasztásait, mert érezzük, hogy válságos időben a nemzet és szabadsága ülleni küzdelemben reá bizton számíthatunk, mert egyéni érdeke a vármegye érdeke is; szívvel-lélekkel vármegyei ember, kit szíve, esze a vármegyéhez köt, és akiről tudjuk, hogy a mienk!..." Károlyi József ezidőben úgy látszott, hogy szemben áll ezzel a konzervatív megyei szemlélettel. Mint függetlenségi politikus tevékenysége már korábban is túlnőtt a megye közigazgatása keretein. Igen éles politikai ellentét választotta el Széchenyi Viktortól, a főispántól is. Ezt többször hangoztatta a f ehérvárcsurgói nagybirokos. 33 A háború kitörésével a pártviták valamelyest csitultak, de különvéleményét az ellenzék ekkor is fenntartotta. 1916. május 1-én tartott közgyűlésen, amikor Széchenyi Viktor főispáni működésének 10 éves jubileumát ünnepelték, a kormány megyei exponense egységre szólította fel a törvényhatósági bizottság tagjait: „ma pártokat nem ismerünk, csak magyarokat" — mondotta, A háború iránti lelkesedés kezdett már alábbhagyni a birtokos osztály körében : s. Az ellenzék leszerelése érdekében a főispán a függetlenségiek közül a megyei választmányokba néhányat delegált. így Kenessey Gyulát, Mattá Árpádot 1916.