Evangéliumi Világszolgálat, 1955 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

6 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT A Besúgó és az Apostol A besúgó és az apostol. Regény, irta Eszterhás István. Magyar Könyvtár, I. Cleveland, év nélkül. 224 I. Nemzedékünk irodalma meglepően sok Krisztus­korabeli regényt termelt ki, melyek közül Schalom Asch “Názáreti”-je és Lloyd Douglas “A köntös”-e csak kettő a legismertebbek közül, mindegyik kiváló képviselője a téma két ellentétes szemléletből való feldolgozásá­nak. Eszterhás István regényét az egész könyvet ösz­­szetartó feszültség hatása alatt felindultan, de azzal a megelégedéssel tettük le, hogy magyar szerző tollából a hivő igazságkeresés Krisztus-regényét olvastuk. Első olvasásra úgy tűnik, hogy nem is Krisztus­regény. Az elfogatás és kihallgatás éjszakáját mondja el a regény, a főszereplők Péter, az apostol, Iskarióti, az áruló és Anna, a szentirásbeli házasságtörő nő, a besúgó. Az ő történetük a regény és mégis Jézusé. A háromnak Jézussal. való kapcsolata. Iskárióté, aki ma­kacsul küzd ellene és makacsul igyekszik kitartani amellett, hogy ő nem áruló, hanem politikus, aki ele­inte hitt Jézusban, de miután látta, hogy erőtlen, el kellett távolitania; Péteré, aki félelemből tagadta meg Jézust, de miután legyőzte félelmét és önmagát, alkal­massá vált arra a szolgálatra, amire Jézus elhivta; és az asszonyé, aki annak ellenére, hogy Jézus egyszer meg­mentette életét a megkövezéstől, vétkezett ellene, de igaz bünbánata által megtisztul. A regénynek a mozgató ötlete az, hogy Jézust a “párt”, t. i. a farizeusi párt kaparintja kezébe, Jézus a párttal kerül ellentétbe, a párt hallgattatja el. A párt, amely “mintha Isten lenne”, a párt, amelynek diktátora Kajafás József főpap, a párt, amely talpnya­­lója a megszálló hatalomnak, a párt, amelynek két kö­vetelménye van: az elv, az ideolgia, az irás tudása és a szakadatlan nehéz testi munka. A kihallgatás alatt pártőrség vigyáz, amely azon az éjszakán főként vasa­sokból és épitőmunkásokból áll. A kihallgatás, a tár­gyalás színház, gyalázatos, kínos, véres színház, hamis tanukkal és előre elkészített Ítélettel. Jeruzsálemben még három hatalom van: egyik a megszálló hatalom, másik a Vagyon, a szadduceusok, a harmadik pedig a párt; de a párt megszállottan tör egyeduralomra. Teológiailag kétségkívül lehet vitatkozni ezzel a beállítással. Egy exegetikai felfogás a sok közül, ér­velhető és cáfolható. De nem ez a lényeg, hanem azok a belső igazságok, amelyek e szemlélet kereső fénye alatt felviláglanak. Hogy van más, nagyobb erő, mint a párt kegyetlen fizikai ereje és gyilkos ideológiai igénye. Hogy nem elég a hatalom megszerzése, min­den az erő gyakorlásának minőségétől függ. Iskárióti szerint Jézus teendője az lett volna, hogy pártot alakit, erős barátokat és hatalmas tömeget szerez. Hatalmas különbség van azonban a közönséges zendülés, forra­dalom és a Názáreti tanítása között. A világ megja­vításának útja a legyőzőttek nélkül való győzelem, il­letve az embernek maga lelkében való viadala és a rossznak önmagában való legyőzése. Az embert Isten úgy teremtette, hogy belé lehelé az élet lehelletét. Az ember igazságérzete az Úristen lehellete és az Úristen akarata, hogy lehellete uralkodjék mindeneken. Eszterhás István regénye szimbolikus, nagy prédi­káció. Evangéliumi szereplőkkel elmondatni a mai vi­lágot, a kommunista veszedelmet, korunk és életünk nagy kérdéseit és az egyetlen, kortól független, örök megoldást: a lélek győzelmét. Ha azt mondjuk erre a regényre, hogy prédikáció, akkor sietve hozzá kell tennünk, hogy eleven, modern prédikáció. És nem azért nevezzük prédikációnak, igehirdetésnek, mert áj­­tatos vagy vallásos tárgyú vagy mert formája lenne az. Gyakorlott regényíró érdekfeszitő regénye. De tar­talmában igehirdetés. És ez Eszterhás István regényének különös, plusz értéke. Harsányi András A REFORMÁCIÓ EMLÉKÉT október 31.-én vasár­nap ünnepi istentiszteletek keretében ülték meg Ame­rikában. Több városban a helyi protestáns egyházak szövetsége közös istentiszteletet tartott, máshol, külö­nösen népes gyülekezetekben külön esti ünnepélyek voltak. A szónokok hangsúlyozták a reformáció fel­mérhetetlenül nagy jelentőségét az egyházi, gazdasági és politikai élet fejlődésében. Dr. Bonnell, a new-yorki 5. avenuei református egyház lelkésze azt fejtegette, hogy “a modern politikai demokrácia magvát a re­formáció vetette el.” A reformációnak öt alapelve volt, mondotta Dr. Bonnell református lelkész. Először: A vallásos lelkiismeret szabadsága és a személyes Ítélet joga. Másodszor: Az egyedül hit által, nem pedig a cselekedetek által való megigazulás. Harmadszor: A kegyelem és üdvösség Isten ajándéka, Jézus Krisztuson, az egyedüli közbenjárón keresztül. Negyedszer: A kö­zösségi élet és a keresztyén otthon szentsége, ellentét­ben a kolostori elzárkózottsággal. Ötödször: A Szent­­irásnak a tradícióval szembeni fensőbbsége. Ez az öt fontos alapelve volt a reformációnak, Dr. Bonnell new­­yorki ref. lelkész szerint. — A New York és környéki magyar reformátusok különbeni külön magyar refor­mátus reformációi emlékünnepet tartottak New York­ban, október 31.-én, vasárnap délután, az egyik leg­előkelőbb new-yorki templomban, az u. n. Brick Pres­byterian templomban. A magyar és angol nyelvű ün­nepi istentisztelet után közös vacsora volt, amelyen szép számmal vett részt a diadalmas reformáció em­lékének hódoló amerikai magyar reformátusság. KÉT ÉVVEL EZELŐTT adták ki Amerikában a Biblia uj fordítását, amelynek jellegzetessége az, hogy minden régies szót vagy kifejezést elkerülve, teljesen a mai köznapi angol nyelvre van lefordítva. Két év alatt ebből az uj fordításból kereken három millió példányt adtak el. A történelem folyamán még egyet­len amerikai könyv sem kelt el ilyen nagy példány­számban. A moszkvai "Vörös Csillag" felháborodással irt arról, hogy a Vörös Hadsereg mérnökei a szibériai Chita városában kijavítva egy templomot sokkal jobb munkát végeztek, mint a hadsereg épületein vagy klub helyiségek építésén valaha is. Ez a cikk egyike a vallást támadó újabb cikksorozatoknak az orosz sajtóban. Különös érdeklődésre tarthat számot a lap­nak az a megjegyzése, hogy a hadsereg mérnökei nem azért végeztek olyan jó munkát, “mert szeretik az egyházat vagy a vallást, hanem azért, hogy jó pénzt keressenek”. Ezt az újság különösen zavarónak mondja különösen azért, mert a szóban forgó mérnökök mind fiatalok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom