Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3-4. szám
2 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT Végül ez tette őket az egy igaz Isten ügyének misszionáriusaivá, népük és kultúrájuk iránti megbecsülés terjesztőivé az idegen és ellenséges vagy közönyös világban. "Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek" (Jel. 2., 29.) s bizony ezek közt a mi szétszórt népünk gyülekezeteinek is, hogy hívek legyenek és éljenek. AZ OSZTÁLY-ELSŐK Már nem is számoljuk az eseteket, szinte megszoktuk, hogy az uj kivándorlók gyermekei immár harmadik vagy negyedik nyelvként, milyen hamar elsajátították az angol, portugál vagy spanyol nyelvet és 2-3 év allatt iskoláikban mint első eminensek az osztály élére kerülnek, úgyhogy előmenetelüket tanítóik az eredeti otthonukban és anyanyelvűkben nevelkedett tanulótársaik elé, mint követendő jópéldát állítják. Hasonlóképpen megszoktuk azt is, hogy azok az ifjaink, akik az iskolai tanulásra s ezen a téren kiváló eredmények elérésére kevésbé alkalmasak, azok a gyakorlati életben az átlagon jóval felül boldogulnak. így volt ez korábban is, a 30-50 évvel ezelőtt kivándoroltak gyermekeinek első-második nemzedékével, akik közt ma már ezrével vannak, kik közép- és főiskolai tanulmányaikat az elsők között végezték el. A későbbi gyermeknemzedékek soraiban azonban, akik már csak kis részben vagy egyáltalán nem magyar anyanyelvűek s a család magyar lelkisége is elsorvadt, alig-alig akadnak ilyen ilyen “kiemelkedések” az iskolák vagy a praktikus élet általános szintjéből. Olyan jelenség ez, aminek okai után elfogultság nélkül szabad és szükséges kutatni. Valamit hoztak magukkal a mi kicsinyeink, aminek gyökere nemzetéletünkben és családjainkban van. Valamit, ami független attól, hogy értelmiségi, munkás vagy földmives család melengeti-e, ami független a hányatott sors minden nyomorúságától és ami több annál az erőösszeszedésnél, amire gyermekeiket az ismeretlen jövőtől megriadt szülők intése képessé teheti. Valamit hoztak magukkal kivándorolt családjaink, ami olyan, mint egy szent szellemi mag, amelyben évezredek erői rejlenek s akárhová sodorja őket a nemzeti katasztrófák vihara, bármilyen idegen világban kell gyökeret ereszteniük: csodálatos csírázásra képes s a más kultúrában megtermékenyült virágai nemes gyümölcsökbe érlelődnek. Meddig? Amig a család leikéből ki nem enyészik ez az őserő: addig a mi szétszóródó népünk a föld minden országában nyereség. De amikorra ebből a magukkal hozott sajátos szellemi és erkölcsi erőállagból nem marad semmi: a már beolvadt későbbi nemzedékekben ellaposodik minden. Jó volna ezt a lelki törvényszerűséget (mint a hűség isteni jutalmát) felismernie minden Testvérünknek, aki idegen földön él. Felismerni és befogadni tudatukba, hogy akiknek szorongató gondja gyermekeik jobb sorsának és boldogulásának bármiáron való biztosítása: legyen előttük kedves unokáik és dédunokáik boldogulása is, amit a magukkal hozott szellemi kincseik hűséges átörökítésével idejében biztosítani el ne mulasszanak. LEGYÜNK OPTIMISTÁK! Az Újszövetség alaphangulata a derűlátás. A peszszimista embernek a hitében van hiba, mert nem eléggé bizonyos abban, hogy ez életben Isten intéz mindent és a földi dolgokat — ha sokszor fájdalmas yáltozásokon át is cselekszi — mindig döntő jó' fordulatok felé irányítja. Ez a kétségeskedés nyilatkozik meg abban, amikor némelyek azt kérdezik, hogy vájjon “a túlzó optimizmus” nem válik-e a csalódások révén ártalmasabbá, mintha az ember a “valóságokhoz igazodva”, az Evangéliumi Világszolgálat terveit illetőleg: kissé sötéten lát? Nem! A hit alaptermészete a derűlátás, amit eltúlozni sohasem lehet. Sőt éppen eme bizodalom fokozatmérvéhez képest válik a hit valami bölcs, de tétlen szemléletből cselekvő erővé. A derűs, hivő szív Isten roppant rábíró hatalmának a “relay”-je (felfogó és leadó, továbbitó antennája), hogy igy a hitetlen világot emberi sziveken át meggyőzze és az ő tervének végrehajtására kényszerítse. A mi megvallott, bizodalmas hitünk szétsugárzó erői sokszor tudtunkon kívül is birkóznak a csüggedés, tunyaság vagy rosszakarat bénító hatalmaival és az ellentétes gondolatok eltérítő hatásaival. Az optimista hit “jó légkört” teremt azon ügy számára, amely mellett bizonyságot tesz, sereget gyűjt számára, tábort növel, egész addig, hogy amikor érte döntő harcba indul, szövetségeseinek végenélküli seregével már győzött is. A mi pedig az ugynevezet “realitásokat'’ (valóságokat) illeti, azok mindig a megtévesztő látszatok ködébe vannak burkolva, amin csak a hivő lélek képes átlátni. — Ezért pesszimista ember nem is beszélhet realitásokról, mint ahogy a fekete szemüvegü ember nem beszélhet a verőfényről. — Az ilyen emberből rontó szuggesztiók, bénító igézetek áradnak, amelyek az igaz munka jó feltételeit is lerombolják és tehetetlenségre kárhoztatják azokat, akik démoni bűvkörébe jutnak. így a borúlátó ember önmagának is ellensége, a gonoszt erősiti és igazolja, neki szolgál, akkor is, ha nem akarja. Egyszóval: aki semmi mást nem tehet, csak derűs bizodalommal hiszen abban, hogy lehet hűségben megállanunk az idegen világ sodrában és nem "muszáj" a nagyvilág népkohóinak tehetetlen töltelékeivé válnunk — aki optimista atekintetben, hogy számunkra is felkél az igazság napja és gyógyulásunk lesz szárnyai alatt — aki bizonyos abban, hogy a méltányosság és jobb belátás felülkerekedése a legkisebb népeket is élni hagyja: az ilyen Testvérünk e hite által már hatalmasan cselekszik is a mi ügyünk mellett, különösen, ha egész családjával együtt hitének megfelelően él. N. S. A MAGYAR KULTÚRA HORDOZÓIHOZ A Magyar Nemzeti Bizottmány vallás- és közoktatásügyi bizottságának elnöke kéri az emigrációban élő magyar írókat, művészeket, egyetemi tanárokat, középiskolai tanárokat és tanítókat, kutatókat, a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a magyar kulturális intézmények tisztviselőit, valamint a külföldi egyetemek magyar hallgatóit, hogy címüket szíveskedjenek vele tudatni: Mr. István Barankovics, 110 East 84th Street, Apt. 2-D, New York City, USA. A vallás- és közoktatásügyi bizottság kulturális terveinek megvalósítása s általában az emigráció kulturális feladatainak megoldása s igényeinek kielégítése szükségessé teszi a fenti hivatási kategóriák címeinek összeállítását. A vallás- és közoktatásügyi bizottság elnöke mindazoknak, akik címüket közlik, kívánságukra meg fogja küldeni hivatási kategóriájuk valamennyi jelentkezettjének címét.
