Evangéliumi Világszolgálat, 1951 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-15 / 4. szám
14. oldal EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT * városunkat, hasonlóul Nánás, Dorog és Varjaspuszta birtokainkat és Hadház, Vámos, Pércs, Sima és Vid birtokbeli részjószágainkat.... a mai emiitett 9254 vitézeinknek adományozzuk. Kelt, Korponán, 1605. december 12-én. Második szabadságlevelében a köleséri hajdúkat telepíti le Bocskay. Ezek később Szalontát készpénzen, ezer tallérért megvették s odaköltöztek. A harmadik szabadságlevél Szoboszlót adja a 700 főnyi lovashajduknak, a hajdú hadsereg elitjének. Bocskay összesen 10.245 hajdút telepit le családostól. Ez a szám jelenthet 61 és félezer lelket. Ennyi ember természetesen nemcsak az emiitett nagyobb városokat szállta meg. hanem Bocskay alatt és utódai idejében megülték még Ürögd, Szentmárton, Tamási, Harsány, Körösszeg, Komádi, Vekerd, Sas, Régen, Félegyháza, Bagamér, Mikepércs, Bagos, Konyár, Derecske, Berettyóújfalu, Kaba, Sáránd és 1 épe hajduvárossá avatott községeket. Báthory Gábor Máramarosszigetre és Kraszna megye községeibe, Bethlen Gábor Ujtordára, I. Rákóczi György Nyíregyháza, Téglás, Szentmihály, Dob, Bőd, Ujfehértó, 1 Bátor városaiba is telepítette őket. Később a Szabolcs megyei telepekről átrajzoltak Tiszáninnen három községébe: Hidvégardóra, Hernádnémetibe és Gesztelyre. A hajdúság mindig hü támasza lett a Spanyolországtól a Kárpátokig uralkodó és népeket elnyomó Habsburgokkal szembeni szabadság-törekvéseknek és vallásszabadságot kivivő és megszerző felkeléseknek. A letelepedett hajdúk,erős oszlopai lettek népünknek. BOCSKAY MESSZELÁTÁSÁRA jellemző, hogy amikor a protestánsok vallásszabadságát biztosítani kívánta, azt nem úgy akarta elérni, hogy azzal bármilyen sérelem is érje a szabadságukban élő katolikusokat. De jellemző az is, hogy ő 1605-ben már követelte a katolikus megyés püspökök javadalmazásának az ország közgazdasági állapotaival arányba hozását: a főpapoknak a királyi tanácsból és a bíráskodásból, általában a világi ügyekben való bármely részvételtől (pl. főispánság) kizárását, a házassági bíráskodással foglalkozó szentszékek megszüntetését. Ezek a követelések mélyen belenyúltak a fennálló közjogi viszonyokba és a római egyház belügyeibe. A SZABADSÁGÉRT KÜZDŐ hajdúk majdnem valamennyien reformátusok voltak. Letelepedésük után nemcsak jó gazdáknak bizonyultak, hanem virágzó városokat építő polgárokként ismerjük meg őket. Majd minden városukban kö-' zéoiskolát állítanak fel. Mária Terézia elnyomó uralmáig összesen húsz hajdú városban van részleges, vagy teljes középiskola. A hajdú gyülekezetekben sok kiváló lelkipásztor szolgált és tiz püspököt adtak a tiszántúli egyházkerületnek. Naaykálló adta Milotai Nyilas Istvánt (1614—18) s Margitai Láni Pétert (1629), Derecske Hodászi S. Miklóst (1650) és Budai F.zsaiást (1822—41) és a bagosi születésű Sinai Miklóst (1791). Dobon született Rápóti Pap Mihály (1721—26), Böszörmény is két püspököt adott: Vecsei Sámuelt (1795—1806) és Baltazár Dezsőt (1911—1930). Hajdúszoboszlón volt püspöksége előtt lelkipásztor Veresegyházi Tamás és a püspöki tisztet 1711-től 1716-ig viselte. Próbáljunk szétnézni a hajdúk ma élő utódai között. Valamennyi gyülekezetei meglátogatni hosszadalmas volna. Csak a reformátusok számát közöljük: 30 gyülekezetükben 139,064 református van. Bottyán János “NINCSEN TALÁN NEMZET, amelyik a keresztyénségért annyit küzdött és szenvedett volna, mint mi. Ez osztályrészünk miatt nem panaszkod-, tunk. Lehet, hogy nehéz, de nem dicsőség nélkül való. Ott, ahol Idvezitőnk bölcsője ringott, ahol isteni tudománya megalapittatott, ma idegen hit uralkodik. Egész Európa fegyveres zarándoklatai néni tudták elfordítani a végzetet attól a szent helytől cs nem tudták megállítani Izlám elsöprő árját, hogy el ne nyerje Konstantin keresztyén birodalmát. Nemzetem keble szilárd gátnak bizonyult velük szemben. Őrködtünk a keresztyénség felett, hogy a Lutherek és Kálvinok megreformálhassák azt.... Síkjainkon döntő csatákat vívtunk a keresztyénségért. Ott harcolják meg majd a döntő csatát a nemzetek függetlenségéért, az állami jogokért és a demokratikus szabadságért.” Kossuth Lajos NÉMETORSZÁG FELFEGYVERZÉSE Kétségtelen, hogy Nyugatnémetország felfegyverzése a világpolitika egyik legizgatóbb problémája, a Párizsban márciusban összeült négyhatalmi külügyminiszterhelyettes-konferencia tágyalásai úgyszólván kizárólag -ekörül forognak. Az Evangéliumi Világszolgálat februári számában Martin Niemöllernek e felfegyverzéssel kapcsolatos álláspontját ismertettük. Niemöller és csoportjának véleményével szemben, amely szerint a német keresztyéneknek el kell utasítani Németország felfegyverzését, más német evangéliku! körök szerint fegyveres védelem nem ellenkezik a keresztyénség parancsával és hogy egy fegyvertelen Nyugatnémetország inkább csábitó lenne Szovjetoroszország támadókedve számára, mint egy felfegyverzett. Theoíil Wurm, a német evangélikusok nemrég nyugalombavonult kiváló agg püspöke, ebben a tárgyban a következő nyilatkozatot tette nemrégiben: “Mindig csodáltuk Niemöller bátorságát és biblia-magyarázatának mélységét. Jogát sem vitatja el senki, hogy felemelje szavát, ha veszedelemben látja forogni a némát népet. Úgy tűnik azonban, hogy ugyanakkor, amikor tisztán látja a Nyugat hibáit, elkerüli figyelmét a Kelet sokkalta rosszabb állapota.” KELET NÉMET EGYHÁZI ISKOLÁK. A berlin-brandenburgi evangélikus egyházkerületnek kelet-német területén tartott zsinata többek közt evangélikus egyházi iskolák felállítását követeli olyan evangélikus hitvallású gyermekek számára, akik szülei gyermekeiket keresztyén nevelésben kívánják részesíteni. A zsinat szerint az állami iskolák egyre inkább teljesen világi iskolák, amelyek az élet materialista felfogására nevelnek.
