Evangéliumi Világszolgálat, 1950. augusztus-december (1. évfolyam, 1-5. szám)

1950-08-15 / 1. szám

14. oldal EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT lag hajszálpontossággal kering más csillagok körül; és minden csillagrendszer kering a többi csillagrend­szer körül. Mint az órában a kerekek: minden pon­tosan, szabálytalanság nélkül, meghatározott törvé­nyek szerint működik. De a parányok világa ugyanilyen csodálatos. Pél­dául tekintsük csak az élő szervezetek legkisebb ré­szét, a sejtet. A növényi, állati és emberi test sejtek­ből áll. Minden egyes sejt valóságos kicsiny electro­motor. “Az egész emberi test kb. 30 billió sejtet fog­lal magában’’. — Mi az a 30 billió? Nos, ha Keopsz farao a hires piramis helyett egy emberi alakot ál­lított volna a sivatagba és ha ez az ember azóta minden másodpercben elhullajtotta volna egy-egy sejtjét — tegyük fel a bal kisujja hegyénél kezdve — akkor még ma is majdnem teljesen épen állana, csak bal kezefejének a fele hiányoznék.... Másodpercen­ként kihull egy sejtje, de ez meg se kottyan neki, pe­dig 1942 helyett 19,420-at, 194,200-at Írunk Krisztus születése után, — ha ugyan van még, aki jegyzi az éveket, 450,000-ben még mindig fél testtel áll ki a sivatag homokjából és végre a 900,000-ik év táján elporlik. Hát ezt jelenti az á 30 billió sejt, ami az em­bert alkotja” (F. Kahn: Az emberi test csodái. 1. 22.) De ez a rengeteg sejt külön-külön, egyen-egyenként még töméntelen sok molekulából, a molekulák ato­mokból állnak. Ha pedig belepillantunk az anyag legkisebb részébe: az atomba, ott ugyanolyan csodá­latos, végtelen világ nyílik meg előttünk, mint a csillagmindenségbe tekintve. Az atomokban, az atommagvak körül — mint bolygók a csillagok kö­rül — szédületes sebességgel keringenek az elektro­nok. A legújabb atomkutatások eredményei pedig azzal döbbentenek meg bennünket, hogy az anyag tulajdonképpen nem más, mint rezgés úgy, hogy ez a hatalmas anyagvilág, melyet oly szilárdnak hittünk, melyben teljes szivünkkel bíztunk, egyszerre kisik­lik lábunk alól és ottmaradunk a végtelen űrben, az örökkévalóságban.... egyedül. Végeredményként tehát itt áll előttünk a tény, hogy mind a csillagok, mind az atomok világa cso­dálatos célszerűséggel és pontossággal együttműkö­dik. A Világegyetemben tökéletes REND és SZER­VEZETTSÉG uralkodik, akárcsak egy tökéletes órában. Lehetséges-e, hogy egy óra magától álljon elő? Semmiképpen! Az órát az óramester készítette! Ez természetes és magától értetődő, Lehetséges-e, hogy á Világmindenség magától ke­letkezett? Mindennel, ami benne létezik, az atomok­tól a csillagrendszerig, az északi zuzmóktól az ame­rikai faóriásokig, az egyszerű lényektől a nagyképü tudósokig, minden csak úgy magától állott volna elő? Semmiképpen! Ez ellen elsősorban maga a terem­tett mindenség tiltakozik, mert a világ olyan órához hasonlatos, melynek minden alkatrészébe bele van ütve a gyáros pecsétje. “Végeredményben azon alapul a kutatás lehetősé­ge az élettanban, hogy éppen eleve meg vagyunk győződve arról, hogy az élet és az életjelenségek nem szabály- és tervszerűtlen dolgok, hanem értel­mesek” (Dekker: “Az emberi test csodái” 82.old.). “Különösen nevezetes, hogy az élettani fejlődés so­hasem halad hátrafelé, hanem mindig előre: meg nem fordítható. Rendkívül fontos ez a tény, mely minden másnál világosabban mutatja, hogy a szer­vezetekben a döntő tényezők mégiscsak célszerűen meghatározott képességek” (Oesterrich T. K. Ko­runk világképe”). A honnét, hová és miért kérdésekre csak egyetlen kielégítő felelet marad hátra: • Maga a világ, a TERMÉSZET nem jöhetett lét­re TEREMTŐ nélkül. A világban lévő REND nem keletkezhetett REN­DEZŐ nélkül. A természet SZERVEZETE nem létezhet SZER­VEZŐ nélkül. A MINDENÜTT megnyilatkozó természeti rend nem létezhet MINDENHATÓ nélkül. A világban való ÉLET nem létezhet ÉLETADÓ, ÉLŐ nélkül. A természetben rejlő BÖLCSESSÉG nem kelet­kezhetett azt kigondoló BÖLCS nélkül. A gondoskodni, akarni, érezni képes lények nem SZÜLETHETTEK volna meg felettük álló, gon­dolkodni, akarni, érezni tudó, tökéletes SZÜLŐ nélkül. VALAKI VAN E VILÁG FELETT! Van VALAKI, aki kezdet és vég nélkül való: .VALAKI, akitől elindult és akihez visszatér az élet: VALAKI, akinek könnyű volt egyetlen “legyen” szavával létrehozni a Mindenséget; VALAKI, aki előtt ez az egész, bonyolult világ olyan átlátszó és egyszerű, mint egy kicsiny üvegcserép. Van VA­LAKI, akiről a gőgös emberek nem akarnak tudni: VALAKI, aki elől elrejtjük orcánkat, mert a ma­gunk urai akarunk lenni: VALAKI, akit szeretnénk kihazudni ebből a világból, mert kényelmetlen szá­munkra, hogy Ő mindenbe belelát. Van VALAKI, aki elől hiába bujunk, aki ellen hiába rugdalózunk, mert előbb-utóbb úgyis találkoznunk kell Vele. És ha majd a világ, élvezeteivel, mámorával, civilizá­ciójával, tankjaival és gyilkosságaival együtt sem­mivé lesz, egyszerre.... teljesen mezítelenül, szemtől­­szembe találkoznunk kell a VALAKIVEL: az élő, mindenttudó és mindentlátó Ur Istennel. Kanada. Metzger Frigyes. TESTVÉREINK INDO-CHINÁBAN. Sokszáz magyar protestáns fiatal testvérünk har­col, mint a francia idegen-légió tagja, Indo-Chiná­­ban. Soknak közülük már csak a sirhantja jelzi, hogy ott voltak és idegen földben porladnak el. Csak 1949 december 6-án “félóra alatt 47 bajtárs esett el” iria az eqyik magyar református testvérünk onnan, aki a Világszolgálat küldeményeivel kapcsolatban ezt is közli: “Iparkodni fogok, hogy a rosszhirü lé­gióban is legyenek istenfélő, imádkozó emberek”. — Ezen a nyáron a harcokban “sajnálattal kell kö­zölnöm, hat bajtárs halt meg ez alkalommal is. Köz­tük egy volt magyar fiatal tanító bajtársunk is”, szó1 a legújabb híradása levelező testvérünknek. — Minden szétszórtságban élő testvérünk közül az ő életük van leginkább kockára téve. Hordozzuk életüket imádságunkban Isten előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom