Evangéliumi Hírnök, 2004 (96. évfolyam, 1-3. szám)
2004-01-01 / 1. szám
10. oldal 2004. január AMIVEL CSORDULTIG VAN A SZÍV, AZT Máté 12:34/b Szólt a telefon. Felvettem a kagylót és a 91 éves Esztinéni volt a másik végén. Érdeklődött hogylétem felől, mert tudta, hogy nemrégen kaptam egy pészmékert s, hogy azóta meg a bal combom is gyötör annyira, hogy bot nélkül járni sem tudok, mert járás közben nagy fájdalmaim vannak. Elmondtam neki, hogy a pészméker egyenlőre jól működik, de a combomra nem kapok segítséget. Ugyanis minden specialista olyan foglalt, hogy csak másfél vagy két hónap múlva tudnak fogadni. Közben meg esetleg tovább romolhat a helyzetem, vagy legalábbis megmarad a gyötrelmem. Esztinéni nagyon sajnált, de egyben megnyugtatott, hogy minden reggel nyolc óra táján Jankanénivel imádkoznak értem s az Úr megsegít. Aztán szinte automatikusan, emlékből a következő igeversek buggyantak ki ajkán: Vesd az Úrra terhedet, és b gondot visel rád! (Zsoltárok 55:22.) Mert, ő a fájdalmak férfia, betegség ismerője... aki fájdalmainkat hordozta... (Ésaiás 53:3-4.) S megígérte, hogy velünk van minden nap egészen a világ végezetéig. (Máté 28:20.) Ennélfogva hisszük, hogy még hálát adunk az ó' szabadításáért. (Zsolt 42:6.) Igeidézetei gyógyírként hatottak rám, mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az Ízületek és a velők szétválásáig... (Zsidók 4:12.) S ezt tette velem. Áthatolt egész lényemen. Vagyis személyesen szólt hozzám. Mire - még beszéd közben - képzelőtehetségemet használva, magamban két kézzel fogva fájdalmam terhét, áttettem azt Jézusom karjaiba, hogy ő hordozza helyettem. Azaz ó'rá vetettem gondomat, aki megígérte, hogy gondot visel rólam. S közben - fájdalmam dacára - nagy isteni békét és még örömöt is nyertem. A 91 éves Esztinéni csak azért volt képes engem ilyen határozottan bátorítani, mert a szíve telve volt Isten szavával. Ugyanis ő már fiatal korban behívta Jézust a szívébe. Utána Bibliaiskolát végzett és missziózott. Meg rengeteg Bibliaverset és részt kívülről is megtanult. Ráadásul mindmáig naponta tanulmányozza az írásokat. S mindezek következtében telve van a szíve az Úr szavával és ennek teljességéből szólal meg a szája. Saját szavai is bátorítottak, de a Bibliaidézetek még többet értek, mert Istentől származtak! Mire a következő kérdések vetődtek fel bennem: 1. - Vajon Te meg én mivel töltjük meg szívünket? 2. - Hogyan védekezünk a káros hatások ellen? 3. - S milyen következményeket tapasztalunk? Eló'ször vizsgáljuk meg, hogy Te meg én mivel töltjük meg szívünket? Mindenkinek a szíve tele van valamivel. Vagy értékes dolgokkal, vagy értéktelenekkel. Esetleg károsokkal is. Mindez attól függ, hogy mit ültetünk bele agyunk kompjuterének memóriájába. Vizsgáljunk meg egy átlagos napot életünkben. Mivel kezdjük a reggelt? Imádsággal vagy napi beosztásunk elkészítésével és gondjainkkal? Aztán, amikor elmegyünk dolgozni, vagy otthon dolgozunk, milyen lelkülettel fáradozunk? Azzal, hogy bármit teszünk, mindent Isten dicsőségére tegyünk s megütközésre ne adjunk okot -, ahogy az lKorinthus 10:31 kérlel? Vagy saját érdekünk kiharcolása főcélunk? Majd a szünetekben kivel és miről társalgunk? Milyen gondolatokat táplálunk? Végül az esti órákat mivel foglaljuk el? TV előtt, órák hosszat szívjuk magunkba a világhíreket és egyik ocsmány programot a másik után (mert szépek és tiszták alig akadnak már), vagy tanulmányozzuk a Bibliát, szavait kívülről is megtanuljuk, imádkozunk, jó lelki irodalmat olvasunk, lelki zenét hallgatunk, élettársunkkal vagy gyermekeinkkel foglalkozunk, vagy rendezkedünk? S ha mindezekből még nem ismerjük fel, hogy helyes dolgokkal töltjük-e meg szívünket és agyunkat vagy nem, akkor próbáljuk meg egy hétig megfigyelni, hogy miről beszélgetünk másokkal, mert „amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. ” S meglátjuk, hogy a helyes úton haladunk-e vagy nem. Aztán aszerint dönthetünk további magatartásunk felől.- Másodszor, gondoljuk át: hogyan védekezünk a káros hatások ellen? Kerüljük a kísértő társaságot, beszédet, s látványosságokat? Vagy inkább belekeveredünk, mert hát érdekelnek s azzal védekezünk, hogy elvégre e-világban élünk? Csak olyan gondolatokkal engedjük agyunkat foglalkozni, amelyek igazak, tisztességesek, igazságosak, tiszták, szeretetreméltók, jóhírűek, nemesek és dicséretre méltók, ahogy a Filippi 4:8 kérlel; s minden más gondolatot elterelünk; vagy időnként másokat is táplálunk?-Végül nézzük meg, hogy felfedezett szokásaink alapján milyen következményeket tapasztalunk? Boldogok, nyugodtak és kiegyensúlyozottak vagyunk? Emlékünkből napközben is felbuggyannak a Biblia biztató szavai? S - szavaink hatására - mások láthatólag felüdülnek körülöttünk, vagy inkább elgyengülnek? Ha netán úgy tűnik, hogy negatív hatással vagyunk embertársainkra, akkor elsősorban vizsgáljuk meg, hogy tulajSZÓLJA A SZÁJ... donképpen Jézusé-e már az életünk, vagy nem. Ha nem, akkor adjuk át neki magunkat most. S ha igen, akkor meg imában forduljunk hozzá segítségért, s egyben - mostantól fogva - tegyük meg mindazt, ami elősegíti, hogy szívünk csordultig megteljen Igéjével. Azaz naponta, rendszeresen tanulmányozzuk a Bibliát, tanuljunk meg kívülről is sokat belőle, meg idézzük üzenetét saját erősítésünkre és embertársaink megmentésére és építésére. ***** Esztinéni példája arra utal, hogy aki Jézus befogadása után Isten Igéjével tölti meg szívét s agyát, s kerüli a kísértő dolgokat és gondolatokat; annak belsejéből - szükség esetén - automatikusan élő viz folyamai illetve a Biblia lélekmentő, vigasztaló, biztató, erőteljes szavai ömlenek kifelé. (János 7:38.) Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. Ezért, A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon... (Kolossé 3:16) Mátrainé, F.I. 2003. dec. 11. LAPOZGASSUK A BIBLIÁT! CÉL 'r De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára, é A nép, a melyet magamnak alkotók, hirdesse dicséretemet! le Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé. > Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig. e És O adott némelyeket... tanítókul... A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. > Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen. > Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, e Elmemén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek. T r
