Evangéliumi Hírnök, 2003 (95. évfolyam, 1-11. szám)
2003-11-01 / 11. szám
11. oldal IGEI TANULSÁGOK - TŰZVÉSZ UTÁN 2003. november testvér és az Albertirsai gyülekezet Isten gazdag áldását kívánják. A Vox Nova együttest nem kell külön dicsérnem. Hírük már országot járt. Ez évben Skóciában vendégszerepeitek. Remélem, hogy amerikai testvéreink is hallhatják majd az énekegyüttes remek előadását. Heiligenkreutzban (Ausztria) egy vallásos testületnek van egy teológiája, ahol a diákok a mesteri fokozatot érhetik el. Dr. Gerzsenyi testvér az egyik tanára az intézetnek és segíti a magyarországi diákok felvételét. Jelenleg kb. húsz baptista diákja van az intézetnek. Szeptember 12-én, szabad nap lévén egy kirándulást tettünk az intézet két diákjával együtt a Schneebergre. Este összegyűltek magyar testvéreink és elénekeltük a szép, régi gyülekezeti énekeket. Pécsett találkoztam a Meláth családdal. (Dr. József, dr. Ferenc, dr. Ottó, Mária és Dia. Néhai Meláth testvér Sopronban lelkipásztorunk volt.) Élveztük a villányi és siklósi körutat. Érdekes és tanulmányos napunk volt. Kérték, hogy adjam át üdvözletüket. Szeptember 29-én a Központban átadtam Pap János Nap utcai lelkipásztornak és a gyülekezet két megbízottjának a New York-i Bíró testvérék nagyszabású segítségét, amit a gyülekezet orgonájának megjavítására küldtek. Megköszönték a segítséget és az Evangéliumi Hírnök közbenjárását, küldik üdvözletüket. Ugyanitt találkoztam Fóris Istvánnal, a. gyáli gyülekezet lelkipásztorával. Ők is köszönik szövetségünk segélyét és küldik üdvözletüket. A Tahi táborral kapcsolatban beszélgettem Dr. Mészáros Kálmán elnökkel. Megemlítette, hogy a dollár értékének csökkenése folytán, sajnos, szövetségünk Tahi adománya nem tudta teljes egészében fedezni az arra szánt munka költségét. A Magyarországi Baptista Szövetség a Béke Hírnökben ismét megköszönte a nagy segítséget. Dr. Mészáros és Dr. Almási Tibor köszöntik a szövetségünket és a clevelandi gyülekezetét. Habár ez nem tartozik beszámolómhoz, utam temetéssel kezdődött és hazaérkezésem után kaptam hírt másik sógornőm haláláról. Pénteken kaptam az értesítést, még aznap megrendeltem a repülőjegyet. Este csomagoltam, hogy szombaton délután indulhassak. Pénteken még megoperálták az arcomat (bőr rák), de kész voltam bekötözött arccal menni, mikor szombat reggel Friderika nagy fájdalomról panaszkodott. Elvittem kórházba és csak késő délután tudtam hazahozni. Lábfájdalma miatt nem tud járni. Természetesen az utam elmaradt. Egy közmondásunk azt mondja, hogy ember tervez Isten végez. Késznek kell lennünk elfogadni azt, amit Isten számunkra kirendelt. Drescher Lajos (Előzetesen olvassuk el az Evangéliumi Hírnökben megjelent beszámolót - a 2003. szeptemberi számból.) Hálával járultunk Isten elé a megmentő kegyelemért, egyben kerestük az igei mondanivalót is. Hiszen az események nem történnek véletlenül, mert Isten és a véletlen nem fémek meg egymás mellett. Jóéi könyvében találtuk meg a tanulságot, mert a próféta korszakában nagy katasztrófa zuhant az országra, nem a babilónok igázták le a népet, hanem a sáskajárás volt, amely elképesztő pusztítást idézett elő (1:4). Jóéi azt mondja, hogy ebben valami módon az Isten keze is benne van. Jelt akart adni a népnek, olyan jelt, amelyre válaszolni kell. Lehet rossz választ adni, amely a felháborodás, elfordulás Istentől, vagy Isten-tagadás. Mert ilyenkor hangzik el a vád: hát ilyen Istenünk van, aki nem törődik népével, és megengedi ezt a rettenetes pusztítást? Ez a rossz felelet! Ezzel szemben a próféta, mint Isten küldötte, szeretné elérni, hogy népe megértse, hogy mindaz, ami történik, Isten részéről jelzés. A sáskák mindent leettek - az ilyen csapást a TV-ből ismerhetjük, éppen a múlt évből is. Nagy volt a természeti katasztrófa. “250 házból csak a hamu maradt meg” (Californiában több mint 3000.) Majdnem hasonló tragédia volt Kelownában. Jóllehet nem esett emberéletben kár, de több, mint 25,000 hektár erdő leégett, 250 házból csak a hamu maradt meg, és az 1910-es években épült 18 hídból -amelyek a Gallager Canyon-t hidalták át; kis erdei vasút haladt rajta-, mindebből 4 maradt meg. Történelmi értékek voltak, amely az egész ország kára lett. Ekkor jött rá az ember, hogy mennyire tehetetlen a tűzzel szemben. Egyetlen út maradt a védekezésre, esőért imádkozni, mert minden Istentől függ. A sáskák ellen sem akkor, sem ma, nem tudnak védekezni, akár Afrikában, vagy Ázsiában, de Közel-Keleten sem. Ahova sáskajárás zúdul ott másnapra nem marad virág, gyümölcs, de a fákról a kéreg is eltűnik. Iszonyatos sivárság marad utánuk. Hányszor vagyunk mi magunk is ily helyzetben, mert valaki szeretne hinni, de jön az okoskodás: miért van ez így, és miért enged meg annyi mindent Isten. Marad továbbra is a kételkedés, a reménytelenség, kilátástalanság, és sokak számára a hitetlenség. Jóéi próféta nem akar ítéletet mondani az események fölött. Mi oly hamar ki tudjuk mondani, hogyha valami baj ért, szenved valaki: utolérte Isten büntetése. Kelowna egyik gyülekezetének hirdetőtábláján meg is jelent egy mondat: Isten nem szereti Kelownát? Ez azt jelenti, hogy Isten büntetése utolérte a várost? Igaz, e mondatot két napig olvastuk, de harmadnapra eltűnt. Az egész nem ilyen egyszerű, hogy ítéletet mondhatnánk. A próféta úgy látja, hogy mindaz, ami megtörténik a kegyelem előjátéka. Ugyanis “azon a napon a hegyek musttal csepegnek, és a halmok tejjel folynak” (3:18). A sáskák pusztítása után ez emberileg elképzelhetetlen, de nem az Úrnál. A kegyelemhez eljutni, Istent elfogadni csak úgy lehet, ha az ember először lejut a mélységbe, ahol úgy érzi, most már vége mindennek. Minden a mélységben dől el, hogy azután megtaláljuk a helyes irányt. Itt a mélységben gondolkodik úgy az ember, hogy nincs értelme semminek. Elveszett, elégett minden! Viszont a mélységben tudja segítségül hívni az Úr nevét, és aki ezt meg tudja tenni, az megmenekül (2:32). Mit is j elent igazán segítségül hívni az Úr nevét? Más az, hogy dicsőítem az Úr nevét. Más az, hogy hálát adok néki. És egészen más az, ha segítségül hívom az Ur nevét. Ez azt jelenti, hogy a mélységben teljesen kilátástalan a helyzet, senki sincs aki segíthetne. Ekkor talál rá az ember Istenre. “Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet” (Zsolt 139:5). Ilyen helyzetben hangzik a prófécia lényege, és erre szeretné rávenni a népet: "Térjetek meg, és szíveteket szaggassátok meg ” (2:12-13). Ne a ruhádat, mert az csak annyit jelent, hogy majd többet fogok adakozni, gyakrabban járok a templomba. Isten a szív megszaggatását várja, hogy egész valónk változzék meg. Ezután virágzik majd ismét a pusztaság, ezután lesz a fölperzselt területen ismét új élet. Isten nem vallásos cselekedeteket vár tőlünk, és méginkább nem azt, hogy mást vádoljunk, amiért ide jutottunk. Á nagy mélységből Istenhez kiálts segítségért! Ne emberi próbálkozásokkal akarjunk kijutni a mélységből, és magyarázatba fogni, mi miért történt. A mélységben Istent keressük, és akkor fogjuk megtalálni a kimenekedést, a szabadulást! A látszólagos ítéletben tehát arról szól Isten, de kegyelmesen: szíveteket szag-
