Evangéliumi Hírnök, 2001 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-01 / 1. szám

10. oldal 2001. január iűSSJEr Millenniumi Emlékpark Szent István király emlékezete Életrajzáról dióhéjban annyit tudunk, hogy Vajk néven 970 körül Esz­tergomban született. A keresztyén vallás alapvető igazságait, istenfélelmét, imáit az édesanyjától tanulta. A ránk maradt forrásművek aránylag keveset fog­lalkoznak gyermekkorával és tanul­mányaival, de ebből is kitűnik szilárd jelleme, hithű keresztyénsége és bölcs egyénisége. Több vélemény szerint nevelője, Adalbert püspök, felnőtt korban, 995 körül keresztelte meg (ill. baptizálta) a kor szokása szerint. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy István királyt Esztergomban a karácsonyi ünnepkör nyolcadán belül, 1001. január 1-én II. Szilveszter pápától kapott királyi koronával koronázta meg Domokos esztergomi érsek, a Né­metországban szokásos rítus szerint. (A honalapító Szent István, Agricola, 1990. 12. old.) Az első három dombormű: Szent István, Bethlen Gábor és a nyitott Biblia Mivel minden nagy ember mellett megtalálható a hűséges támasz és bölcs segítő, István király mellett is ott látjuk hitvesét, Gizellát, aki Regensburgban született 985 körül II. Henrik német­római császár leányaként, akit szintén keresztyén hitre, latin műveltségre és kézügyességre neveltek. Alig 12 évesen lett István jegyese, akit előbb Nyitra várába, majd koronázása évében Esz­tergomba hoztak. Bölcsességére vall, hogy figyelembe vette az európai normákat, és aszerint alkotta meg az ország törvényeit. Két törvénykönyvet alkotott (az I.-ben 35 cikkely, a II.-ban 21 cikkely van), amelyek szelleme és jogi vonatkozásai sok tekintetben tükrözik István király haza­szeretetét, népéért való ag­gódását és mélyen vallásos keresztyén magatartását. O verette hazánkban az első önálló magyar pénzt; ezzel indította el a bel- és külföldi­ekkel az európai kereskedelmet a korábbi cserekereskedelem helyett. Az erős állam szervezésének alapja volt ugyanakkor a mag­yar nép keresztyén hitre térítése és az egyház megszervezése. Előírta, hogy minden tíz falu köteles templomot építeni, azt látogatni és fenntartani. Ezek­kel az intézkedéseivel Magyar­­országot Európához kapcsolta. Keresztyén hite és Istentől kapott bölcsessége kitűnt külö­nösen fiához, Imre herceghez a jövő körvonalait meghatározó, úgynevezett Intelmei-ben. A keleti és nyugati császárságok­ban ismeretes volt a „Király­tükör”. Ebben rendszerint az uralkodó utódjának, fiának a lelkére olyan gyakorlati út­mutatásokat kötött, amelyek feltétlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy a trónörökös hercegekből jó uralkodók váljanak. Szent István (1000-1038) Magyarország első' királya, a keresztény egyházi szervezet kiépító'je. István királyt elsőrenden mint állam­­alapítót tiszteljük. Koronás királyként mindent megtett annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok vérségi, törzsi területfelosztása helyett létrehozza a 45 vármegyét, élükön a várispánokkal. Ezzel megteremtette az ország egész területére kiterjedő törj vénykezés alapjait is. Ilyen „Királytükör’-nek tekinthető Istvánnak a fiához, Imre herceghez címzett intelme is, amelyben a tíz parancsolathoz hasonlóan tíz fejezetbe tömöríti mindazt, amit fiának lelki és szellemi örökségként át akar adni. PL: 1. „ ... a hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass. Enélkül- tudd meg-sem keresztyénnek, sem egyház fiának nem mondanak. 2. Az egyház rendjéről. 3. Főpapoknak kijáró tiszteletről. 4. Főemberek és vitézek tisztéről. 5. Az igaz ítélet és türelem gyakorlásáról. 6. A vendégek befoga­dásáról. 7. A tanács súlyáról. 8. A fiák kövessék az elődöket. „ ... A legnagyobb királyi ékesség az én tudásom szerint a királyelődök után járni, a szülőket utánozni... Ezért, kedves fiam, apád rendeletéi... mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt kirá­lyi gyeplő igazgassa... ” 9. Az imádság megtartásáról, ,,A folytonos imádkozás, a bűnöktől megtisztulás és feloldozás... Imádkozzál azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled és megaján­dékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd a látható és láthatatlan el­lenségeidet.” 10. A kegyesség, irgal­masság és a többi erényről. „Az eré­nyek Ura a Királyok Királya... - Jézus Krisztus - kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse... Mindez alkotja a királyi koronát, nél­külük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Amen!” István királyt végakarata szerint halála után (1038. augusztus 15.) az általa alapított Székesfehérvári Bazi­likában helyezték nyugvóhelyre. Jobbja pedig hosszú úton jutott el - Berkis, Székesfehérvár, Dubrovnyik, Bécs, Bu­dán keresztül a Budapesti Szent István Bazilikába 1987-ben, az erre készített tabemákulumba, megőrzésre. Végül keresem a választ arra a kér­désre: mi a titka annak, hogy egy évez­red távlatából István király emlékezete még ma is időszerű? Bizonyára azért, mert „Isten rabja lett,” nem szónoki értelemben, hanem valóban Jézus Krisztus ügyét szolgálta belső meggyőződésből. Úgy ítélte meg, hogy az egyházra nem csak „neki,” de minden alattvalójának szüksége van. „Számadásra kész” és arra készülő politikus volt. Tudta, hogy egykor Urának számot kell adnia tetteiről. Nem csupán a főurakkal, ispánokkal számolt, akikkel harmóniában kellett élnie, de ennél is fontosabb, hogy egykor Isten elé kell majd állnia. Talán ezért tudott nem csupán szigorú lenni, de tudott meg­bocsátani is az ellenfeleinek. Személyiségének mai jelentősége nem más, mint az, hogy volt egy ál­lamfőnk, aki utat biztosított Krisztus felé, az Isten országát építette, s emellett lerakta földi országunk törvényes alapjait is. Dr. Mészáros Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom