Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-07-01 / 7. szám
7. oldal Szövetségünk történelmének utóbbi évtizedében különösen is sok örömöt jelent mindannyiunknak ifjaink jól szervezett, lelki értékekkel gazdagodó programjait látni. Éppen Chicagóban tartottuk az első Ifjúsági Találkozó-t (1988. május 28-30), melyet akkor még Testvéri Találkozóként hirdettünk meg (Ev. Hírnök 80. évf. 13. sz. júl.l). Csodálatosan szép emlék a New York-i, clevelandi, detroiti és a helybeli ifjúság egymásra találására visszagondolni, megemlékezni a fiataloknak szolgáló Dr. Udvarnoki Béla és Kulcsár Sándor lelkipásztorok buzdításairól. Két évvel később kezdték el a rendszeres Ifjúsági Találkozók megszervezését, mindig más gyülekezetben. Május utolsó hétvégére ismét Chicagóba gyűlt a magyar fiatalság. A helybelieknek szolgálatra való kihívás volt ez, amit jeles egységben és örömmel vállaltunk. Sport, játékok, városnézés, kikapcsolódás mellett három összejöveteli alkalmunk volt... (de erről hadd írjanak maguk a fiatalok; szerk) (...) A széles és keskeny útról szóló üzenet választás elé állította a jelenlévőket. A Találkozó himnusza is erre biztatott, de olvasóink felé is ezt intézzük: “Válasszatok, addig míg tart a ma, ki legyen a ti szíveteknek ura; Nem szolgálhat két úrnak senki sem, egyiket gyűlölni vagy szeretni kell... Én azonban és az én otthonom az Urat szolgáljuk minden napon!” Szabó István Ifitalálkozó Chicagóban A tavalyi jó emlékű New York-i találkozó után sok elvárással és jókedvvel indultunk el az idei tavaszi ifjúsági találkozóra Chicago-ba. Ahogy közeledtünk, az időjárás egyre inkább aggasztott, hisz szemerkélt az eső. De sebaj, szombat délelőtt a sorban érkező csoportok egy fedett sportteremben találkoztak. A fiúk piros arca és átnedvesedett 2000. július trikója jelezte, hogy élvezik a teremfocit. A lányok nagyobb része egy helyi, aranyos tanító néni vezetésével logikai társasjátékokat próbált ki, sok humorral és nem kevesebb lelkesedéssel. Már az első kiválóan finom és bőséges ebédnél tapasztalhattuk, hogy a Chicago-i testvérek mindent megtesznek a fiatalságért, s ez a szeretetteljesség a vendéglátás egész idején sugárzott felénk. Sokat énekeltünk. Énekeinket általában Kulcsár József és Máté Bálint kísérte Szombat este Kulcsár Attila, az Ifjúsági Szövetség elnöke köszöntötte az immár szellemi és lelki felüdülést kereső gyülekezetét, a helyi testvéreket és a mintegy 75 fiatalt. A New York-i és Chicago-i fiatalok ötletes és élethű pantomimjai és Vargyas Emil, katolikus lelkész székelyesen egyenes, mai nyelvezetű, lényegretörő bizonyságtevése jó bevezetői voltak az esti igehirdetésnek, amit Dán László torontói lelkipásztortól hallottunk Hogyan lehet két úrnak szolgálni címmel (Mt 6:24). Az utazás és az eseménydús nap fáradsága sem volt olyan erős, hogy elnyomja figyelmünket, miközben Dán testvér világos, biblikusán egyértelmű és éles szavai hangzottak. Mindannyiunkban világossá tették, hogy végre kétség nélkül el kell fogadjuk: nem lehet a keskeny és a széles út közötti “kerítés tetején ücsörögni”, hanem döntenünk kell, kinek szolgálunk. Vasárnap megértettük, hogy miért is volt kegyelem és isteni gondviselés a hűvösebb időjárás: a szolgálatok rég nem látott sokszínűségében volt részünk, amelyeket így sokkal könnyebb volt éber figyelemmel kísérni. Az 5Móz 30:15-16 képezte alapját reggeli áhítatunknak, amelyben Bántó Attila és Cseh István buzdítottak imára. Ezt a detroiti fiatalok jól egybehangolt, énekekből és Für Béla, valamint Papp Enikő bizonységtevéséből álló szolgálata követte. Dimény Ervin, jelenleg Louisville-ben élő, erdélyi származású testvérünk gyakorlati életpéldákkal tűzdelt igei buzdítása és a közös magasztaló énekek jól előkészítették szívünket a délelőtti igehirdetésre. Dr. Herjeczki Géza detroiti lelkipásztor testvér a széles út veszélyei és “áldásai” témakört boncolgatta (Mt 7:13-14), új fényben világítva meg sok olyan gyakorlati veszélyt, amitől talán a hívő fiatal nem fél “eléggé.” A délelőtti istentiszteletet a chicagói ifj. Kulcsár Sándor, a délutánit pedig a New York-i ifj. Kulcsár Sándor vezette. A délutáni együttlétet is sok szép istendicsérő ének vezette be, majd a New York-i fiatalok szolgáltak énekekkel, versekkel, bizonységtevéssel. Zeffer Béla lelkipásztor testvér igei buzdítása után a clevelandi fiatalok szolgálata következett csoportos és szóló énekekkel, szavalatokkal és többek között Veress Sándor testvérünk tüzes bizonységtevésével. Hiszem, hogy a különböző formájú szolgálatok, személyes bizonyságtevések alatt a Szentlélek munkálkodott a szívekben, és így Dán László testvér befejező igehirdetése A keskeny út örömei címmel sok fiatal szívét megörvendeztette, akik akkor határozták el először, hogy ezen a keskeny úton akarják folytatni életüket, és azokét is, akik megújították döntésüket ezen az ifitalálkozón. Hogy reményeink hogyan teljesültek? Jó volt kimozdulni a mindennapok sablonosságából, jó volt szót váltani a régi ismerősökkel, új arcokkal megismerkedni, sokat énekelni, de leginkább jó és hasznos volt megállni egy pillantra és értékelni, melyik úton is állok a lelki életben és újra odaszánni életem Krisztus követésébe. Köszönjük a szervezőknek, hogy fáradságot és anyagiakat nem kímélve lehetővé tették számunkra ezt a találkozót. Remélem minden résztvevő elmondhatja azt, amit kérdésemre egy fiatal lány válaszolt: Még soha nem voltam ilyen jó ifitalálkozón! Bántóné Szilágyi Borbála A két pantomim közül ez a kép a Chicagóiak darabjának egyik mozzanatát örökítette meg
