Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
4. oldal 2000. március Ha félek is... folytatás az első oldalról beesésemben elővettem a Bibliát és Isten szava biztatást vagy irányítást adott nekem! Lehajolt hozzám. 3. MERT Ő NEM KÉSIK EL SOHA. Mi sokszor azt gondoljuk, hogy késő a segítség. Mária és Mária is ezt gondolta, amikor testvérük, Lázár meghalt. “Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a ... testvérem” - hangzott vádjuk. Pedig Jézus nem késett, csak később jött, mint ahogy ők szerették volna. Lázár feltámasztásával azonban nagyobb dicsőséget hozott az Atya nevére, mintha korábban csak meggyógyította volna. A Jairus házából jövő ember is azt gondolta, hogy nem érdemes már zavarni a Mester, mert leánya már meghalt. Ebben az esetben sem volt késő. Jézus elment hozzá és a leány életre kelt. (János 11:45, Lukács 8:56.) Ebből is nagyobb dicsőség származott Isten nevére, mintha Jézus előbb érkezett volna meg és csak a betegségből gyógyította volna meg a kislányt. Amikor tehát ijedtünkben Jézushoz kiáltunk, akkor nyugodtan hihetjük, hogy 0 lehajol hozzánk, átveszi az irányítást és olyan megoldás ad, amelyből Isten nevére a legnagyobb dicsőség származik. 4. MERT Ő BIZTAT RÁ. Állítólag 365-ször fordul elő a Bibliában, hogy “NE FÉLJETEK...!” S az is, hogy miként nyerhetünk rettegéseink közepette nyugalmat. “Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” - tanácsolta Jézus. (Máté 11:28 új ford.) Vagyis akár bűnünk terhe alatt roskadozunk, akár az ítélettől rettegünk, akár betegség, nyomor, vagy bánat gyötör, - Jézus így biztat: “Jöjjetek hozzám... és én megnyugvást adok! ” *** Napjainkban világszerte sokan reménytelenek, mert FELNEK. Félnek a holnaptól, az áremelkedésektől, a bizonytalanságtól, a munkanélküliségtől, sőt —tudatosan vagy tudat alatt— az örökkévalóságtól is. De ha Jézust már szívünkbe hívtuk, akkor Ő gondot visel rólunk most és a halál után is. Megígérte. Ennek tudatában a legnagyobb veszélyek között is Hozzá menekülhetünk, REMÉNYTELTEK MARADHATUNK és —ha remegő ajakkal is— de vallhatjuk: HA FÉLEK IS, BENNED BÍZOM! Rev. Brown igehirdetéséből, Mátrai Mihályné (áSffM Végül a folyamatban lévő Bétel tervől beszélgettünk.- A terv él. Gyűlik rá a pénz. Az Úr munkáját látjuk benne. Ha az Úr nem építi a várost, hiába is minden emberi erőlködés. Úgy látjuk, hogy az Úr ezt fölvállalta.- Tavaly augusztusban tanácskoztunk erről, a háború után és a szívünkben úgy éreztük, hogy háború kellett ahhoz, hogy Csantavéren imaház legyen. Részt vettünk egy konferencián, amelyet Steven Booth rendezett, ahol megkértek bennünket, Szóljatok valamit a gyülekezeteitekről.- Öt működő gyülekezetünk van. Ebből egyik a Csantavéri. Nagy Tibor testvér ennek a gyülekezetnek a pásztora.- Öt éve lettünk önállóak. Azelőtt a Szabadkai gyülekezetnek a tagjai voltunk. Amikor a Csantavéri megtérők száma elérte a 15-öt, akkor úgy éreztük, hogy nem kell, hogy Szabadkára utazzunk, hiszen Csantavéren élünk és ott vannak körülöttünk az emberek, rokonok, barátok, ismerősök. Létrehoztuk a Csantavéri gyülekezetét, amelynek ma 16 tagja van és sokan látogatják. Negyven körül vagyunk vasárnaponként. Érdekessége a közösségünknek, hogy fiatal házasok térnek meg együtt és ezáltal sok-sok gyermek van a gyülekezetünkben, egyévestől tizenkétévesig. Még nincs közösségi épület, nincs imaház, családi házaknál jövünk össze. Van egy nagy családi ház, amely- . . .... ........................ nck van két egybenyíló szobája, itt vannak a vasárnapi istentiszteletek, mák. A hétköznapi bibliaórát mindig más-más családnál tartjuk.- Az a Bétel ház, amiről az Evangéliumi Hírnökben is írtunk, hol van helyileg.- Bétel a Csantavéri Gyülekezet neve. A Bétel missziós központ lenne a gyülekezet imaháza is egyúttal.- Szabadkán van még gyülekezetünk, itt van Pacsér és itt Csantavér - mutatja meg térképen a városokat Nagy testvér. Egymástól olyan 30-50 km-re van a három magyar gyülekezet. És van még kettő, tőlünk jócskán elszakítva, 120 ill. 200 km-re. Muzsya és Hertelendyfalva (Vojlovica).- Még van vagy 50-70 magyar baptista a szórványban, gyülekezetekben, akikkel tartjuk a kapcsolatot.- Összefogjuk őket, kisebb-nagyobb konferenciákat, tanfolyamokat rendezünk, ellátjuk irodalommal az aktív résztvevőket. Legutóbb két hete volt egy ilyen tanfolyamunk: hogyan tanulmányozzuk a Bibliát - 14 résztvevővel, külömböző helyekről. A résztvevők egy része már szolgálatban van, másik része potenciális vezető. Női konferenciánk volt November végén. Érdeklődésemre elmondták, hogy Nyúl Zoltán testvér a misszió munka mellett félállásban tanít, történelem tanár. Négy gyermekünk van. Nagy Tibor testvér szintén állásban van, gépészteknikus. Két kisgyermekünk van. A fényképen mindegyikük nagyobbik fia is látható. Nagy Tibor és Nyúl Zoltán, gyermekeikkel, vasamapi alkal- h°gy szóljunk erről. Minden magyar lelkipásztor ott volt. Szinte 100%-San mellénk álltak a lelkipásztorok. Azóta is folyamatosan halad a gyűjtés, az összeg 60-65%-a megvan.- Egyébként az első adakozó erre a Detroiti gyülekezet volt. Ők még nem is tudtak erről, amikor elküldték kétszáz dollárt, missziós célra. Miután éppen akkor érkezett, ezzel az összeggel nyitottuk meg a Bétel gyűjtést. Itt megragadtam az alkalmat, hogy átadjam Nagy testvérnek a detroiti testvérek újabb ötszáz dolláros adományát, valamint Nyúz Zoltán testvérnek a szövetségünk évi támogatásának felét, vagyis hatszáz dollárt. Köszönettel fogadták és elmondták, hogy milyen nagy segítséget jelent ez a támogatás. Hét misszióban dolgozó testvért támogatnak a kívülről érkezett segítségekből. Nagy szükség van erre, mert a havi átlag kereset negyven dollár, a megélhetés viszont magyarországi árakon számítható. Legnagyobb kiadásuk a közlekedés, kocsi fenntartás. Annélkül nem tudnak szolgálni. Sokszor a gyülekezetek önmagukat sem képesek fenntartani. A télen pl. tüzelővel kellett támogatni a gyülekezeteket is. Elmondtak jónéhány tapasztalatot arról, hogyan gondoskodott róluk az Úr az elmúlt időszakban.- Nekünk sokat jelentenek a kapcsolatok, testvéreink szeretete. Ez által tudjuk végezni feladatunkat. Köszönjük a missziós támogatásotokat. Örömmel és hálával végezzük a szolgálatot, élvezzük is, mert annyira látjuk, hogy az Úr megy előttünk, mi csak megyünk utána. Köszönöm az olvasók nevében is a beszélgetést. Herjeczki Géza
