Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-10-01 / 10. szám
Pokrócon, széken, vagy paciban. Lehet választani. 10. oldal 2000. október TAHI TÁBOR - AUGUSZTUS 20-ÁN “TI VAGYTOK A FÖLDNEK SÓJA” (Mt 5:13) A Világtalálkozót követő hétvégén, augusztus 20-án újra nagyszabású találkozóra került sor, melyre ezúttal főleg a magyarországi baptista gyülekezetek tagjai jöttek el. A találkozót a mindenki által ismert és szeretett Tahi táborban rendezték. Augusztus 20-án hagyomány is már, hogy a budapesti, és a környékbeli gyülekezetek mozgékonyabb tagjai autóval, busszal, hévvel vagy gyalogosan fölkeresik a tábort. Feleségemmel együtt mi is Tahiban töltöttük ezt a napot. A Millenniumi Konferenciának is nevezett találkozón több mint kétezren lehettünk. A szokatlan kánikula ellenére hosszú utakat is megtettek némelyek, hogy együtt ünnepeljenek testvéreikkel - az ige mellett. Sok régen látott testvérrel, ismerőssel találkoztam, az ország minden részé-Messziről jött vendégek is vannak. Itt látom pl. szövetségünkből Drescher Lajos és Vadász János testvért is. A szolgálatokat egész nap fiatalok vezetik. Délelőtt Papp János, délután Mészáros Kálmán prédikál - az új miszsziós titkár és az elnök. Versek, énekzeneszámok hangzanak el. Néhányan megkeresnek napközben és elmondják, hogy édesapám mennyire szerette ezt a tábort, s milyen sok szép emléket őriznek szolgálataiból. Tele volt biztatással, reménységgel minden szolgálata. Az emlékek is éltetnek, erőt adnak. Nagy múltja, szép jelene van a tábornak. A holnap is az Úr kezéből jön majd. Herjeczki Géza iiuiOTÁciék rovatvezető: Dán László ről. Bár az az igazság, hogy sokan nem voltak ott, akikkel azt reméltem, hogy legalább Tahiban találkozni fogok. Nem tudom miért nem jöttek el. Se Nagyváradra, se Tahiba. A tábor ma is olyan szép, mint valaha. Változásai ellenére is. Belépni a “magyar baptista szent földre’’ egy hatalmas, kastélyszerű, tornyos épület komplexumon át lehet. A völgy alsó végébe épített, gátszerű objektum még nincs kész, gondolom pénzhiány miatt. De már így is üzemel, az egyik szint szobáit már megnyitották. Ha elkészül, talán száz személy kényelmes és korszerű elhelyezésére is alkalmat ad. A tábor közepén egy pódium szerű új szószék, melynek középponti jelleget ad a nemzeti színű lobogónk színeivel festett nagy hátsó fal. Jobbra mellette egy legalább 6 méteres vas kereszt. A szószék előtt a világtalálkozóról hozott 11 zászló, előtte terített asztal, rajta az ünnephez illően nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér. A nyári szabadságok ideje lejárt és elindult egy nagyon mozgalmas őszi időszak. Visszamentek a gyermekek az iskolába, a felnőttek számára pedig elkezdődött a munkával teli hétköznapok sorozata. Amikor tervezünk és számba vesszük feladatainkat, tegyük mindenek felett első helyre a lélekmentés szolgálatát. A lehetőségek sorát Isten tárja elénk, mintegy ajándék képpen. A nagy kérdés, hogyan tudunk velük élni. Három követelmény Lelki munkára jelentkező fiatalemberhez intézte egy idős, tapasztalt munkás a következő szavakat. Szükséged lesz a Biblia ismeretére, azért tanulnod kell.- Szükséged lesz a kegyelemre, azért imádkoznod kell. Szükséged lesz egészséges, világos észjárásra, ezért vonulj vissza csendben, és szent megnyugvással hagyatkozz az Úr tévedésmentes útbaigazítására. Elgondolkodva a követelményeken, nézzünk körül és vizsgáljuk meg, hogy hol kell legelőször bizonyságot tennünk. Figyelmünk forduljon a családunk felé. Az ima mindennél többet ér Egy családapa nem látogatta az istentiszteleteket. Felesége és kislánya elfogadta az Urat, de ő kemény maradt. Nem akart meghajolni az Üdvözítő előtt. Egy este hallotta, amint gyermeke lefekvés élőt így imádkozott:- Jó Atyám, én nem akarom, hogy apukám elvesszen, és csak te mentheted meg öt. Amikor a mennybe megyek, nem akarok tőle örökre elköszönni. Azt akarom, hogy ö is oda jusson. Mélyen érintette az apa szívét ez az ima. Nagy meglepetést és örömöt jelentett mind az anyának, mind a kisleánynak, hogy a legközelebbi vasárnap este az ember kész volt velük menni az összejövetelre. Minden eszmecserénél és nógatásnál többet ért a gyermek egyszerű hite és imája. Később az ember meghallotta és elfogadta az Evangélium üzenetét. Hithez jutott, s azontúl három eggyé lett szív állt a nagy Király rendelkezésére. **** Aki Istent tette első helyre A svájci harangjátékok hangversenyére meghívót kapott egy fiatal leány. Nagyon vágyott elmenni, de anyja figyelmeztette, hogy a hangverseny időpontja egybeesik az imaóra idejével. Még azt is mondta az anya, hogy Istent nem szabad elhanyagolni. Az imaóra legyen minden földi örömnél előbbrevaló. A leány rövid szívbéli küzdelem után az imaóra mellett döntött. Az óra végén felállt és bizonyságot tett. Elmondta, hogy mennyire vágyott meghallgatni a haragjátékot, de Istent teljes szívével szereti, s nem tudna elmaradni az imaóráról. Néhány óra múlva a leány otthonához közel borzalmas szerencsétlenség történt. Két személyvonat egymásnak rohant. Jajgatás, sikoltozás törte át az esti léget. A leány és anyja a helyszínre siettek, hogy valamit tehessenek az áldozatokért. A leány a roncsok közül előtörő szánalmas nyögést hallva egy vergődő nőtől megkérdezte:- Tehetek önért valamit? A haldokló nő hirtelen ezt kérdezte:- Nem ön az a leány, aki ma este hangverseny helyett imaórára ment?- Igen, én vagyok, de honnan tudja ezt?- En is ott voltam - mondta a szerencsétlenül járt nő -, hallottam az ön bizonyságtételét. Az ön bizonyságtételén megindulva ma este szívemet teljes bizalommal Jézusnak adtam. Én most meghalok, de kész vagyok menni az Űrhoz. Tegyük életünkben mindig első helyre Istent és az Ő ügyét, akkor megtapasztaljuk, hogy O használ bennünket az emberek felé.
