Evangéliumi Hírnök, 1999 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
6. oldal 1999. október mtásmi GYÜLEKEZETI HÍREK CHICAGO Híradásomat néhány régebbi eseménnyel kell kezdenem. Az idén gyülekezetünkben az első menyegző a Szűcs Alex és Madar Felicia menyegzője volt, március 27-én. A nagyszámú ünneplő sokaság, a vőlegénnyel és a Alex Szűcs és Felicia Madar menyasszonnyal az élen sok szép szolgálatot hallott, az igei útravalóban pedig a kölcsönös megbecsülés és a Krisztus-i szeretet fontosságáról hallottunk. A gyülekezet énekkarához társult mindenki, amikor azt énekeltük: “Áldjad meg Urunk Okét..." GYERMEKBEMUTATÁS Szász Szabrina Nicole bemutatása szintén jelen voltak). Az Istentisztelet után a boldog szülők megvendégelték az egész gyülekezetét. Még egy kedves vendéget köszönthetett a gyülekezet ekkor: Király Tibort, szilágyballai lelkipásztort, akit Zeffer testvérék hoztak Clevelandból. Király testvér szolgálatai nagy élményt jelentettek számunkra; a fűvósnégyeshez is jó erősítés kaptunk általa. Időrendben a Cleveland-i konvenció és a 100 éves Jubileum következett, amelyen gyülekezetünk nagy többsége részt vett. Lehet, hogy akkor nem fogtuk fel ennek az eseménynek a történelmi jelentőségét, de nagy kegyelem emigrációban 100 éves Jubileumot ünnepelni. Ez nemcsak a clevelandiaknak, hanem az amerikai összes baptista magyarságnak a Jubileuma volt! Itthon Chicagóban az áldások tovább folytatódtak: ijj. Mészáros Kálmán és Dániel Zalán lelkipásztor testvérek jöttek közénk. Mészáros testvér rövidebb időt töltött közöttünk, Dániel testvér hosszabb időt. Dániel testvéren keresztül különleges igei áldásokat nyertünk, mert a két vasárnapi és a hétköznapi bibliaórák is élményszámba sorolhatók, mivel nagyon gyakorlatias volt és mindenkit megmozgatott. Nem mindig “rózsaszirmokon” vezet életünk útja, sokszor betegség, próba is ér bennünket, de az Urnái van a megoldás, a gyógyúlás. Ezt tapasztalta meg Lörincz István lelkipásztor testvér is, amikor hirtelen szívműtéten esett át. Azóta testvérünk felerősödött, állapota napról-napra javult, amiért ővele és családjával együtt mi is nagyon hálásak vagyunk. Hadd köszöntsük Lőrincz testvért a 146. Zsoltár 3-as versével: “Meggyógyítja a megtört szívűeket és bekötözi sebeiket. ” Demeter András, Chicago Időben ugorjunk néhány hónapot junius 27-ig. Ezen a vasárnapon egy kisbabát hoztak el szülei, hogy bemutassák az Úrnak: Szász Sabrina Nicole-t, mint Szász Otto és Adél első gyermeküket. Ezen az alkalmon Zeffer Béla Cleveland-i lelkipásztor testvér szolgált az igéből, miután Lőrincz István helybeli lelkipásztor testvérrel közösen imádkoztak az újszülöttért, a szülőkért és a nagyszülőkért (Adél szülei - Löké Ferencz és Rózsika, Nagyváradról -TORONTO Amikor a falak leomlanak! Magyarország speciálisan “egyedi” helyzetben van Európában. Trianon után megmaradt területe, teljes mértékben korábbi önmagával van körülvéve. Az elvándorlási hullám a Kárpát-medence teljes magyarságát érinti. Ebből eredően az Észak-Amerika-i gyülekezetek összetétele színes képet mutat. A magyar baptisták torontói gyülekezetében -többek között- számos Erdélyből érkezett atyafi található, akik korábbi országuk nyelvének ismeretével érkeztek új hazájukba. Régi otthonukból hozott emlékeik tartalmaznak szép, vonzó élményeket, de ugyanakkor a nemzetiségi súrlódásokból fakadó, szomorú emlék-képek is fel-fel bukkannak. Kétnyelvűségük lehetővé teszi, hogy időnként a helyi kis román gyülekezetét is meglátogassák. Egy ilyen látogatás alkalmával vetették fel a román atyafiak, a két gyülekezet közötti találkozás gondolatát, amit a magyar gyülekezet örömmel fogadott, majd közös megegyezéssel megszületett az első találkozás időpontja: szeptember 19. A román testvérek élvezhették a magyar gyülekezet vendégszeretetét. Nyarat idéző, gyönyörű vasárnap délután volt. A zsúfolásig megtelt imaházban a román gyülekezet szinte teljes tagsága megjelent. Mindkét gyülekezet testvérisége érezte, hogy “nem közönséges” örömnappal ajándékozott meg mennyei Atyánk. Mindkét nyelven egyszerre felcsendülő közös éneklés indította a szolgálatokat, majd a “házigazdák” részéről Dán László lelkipásztor testvér köszöntötte a vendégeket. Ezt követően a román testvérek szolgálatai következtek. Ahogy teltek a percek, oldódott a kezdeti kis feszültség, emelkedett a hangulat. Kórus, illetve ifjúsági énekek hangzottak el, költemény, énekszóló, majd pedig egy prózai szolgálat következett, amelyben az iszlám világban élő keresztyén testvéreink üldöztetéseiről hallottunk rövid tájékoztatást. Ezután újra a jó hangulatot fokozó közös ének csendült fel, majd az igehirdetés következett a 133-as zsoltár alapján: “Imé, mily jó és gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak... ” A mindkét gyülekezetei látogató, nagyváradi származású Suciu János testvér tolmácsolta igeszolgálat a testvéri egység elengedhetetlen fontosságát és szépségét domborította ki. A közös istentisztelet befejezése után a helyi gyülekezet női körének szervezésében teljesen oldott hangulatú szeretetvendégségre került sor. Valóban “gyönyörűséges” volt nézni, hogy amikor leomlanak a válaszfalak és a Krisztus-i szeretet tölti meg a szíveket, Isten áldása nem marad el. Kívánjuk, hogy adjon még az Úr számos ilyen áldott vasárnapot. Bátkai Sándor
