Evangéliumi Hírnök, 1996 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

11. oldal VASÁRNAPI ISKOLA 1996 február 4 JÓNÁS FUTÁSA ISTEN ELŐL Jónás 1-2. rész Jónás története kb. Kr.e. 780-ban történt. Jónás az Amittai fia, Gáth- Kéferből (Galilea) származik (2Kir 14:25). A prófétát Elizeus kente fel (2Kir 9:1). Izraelben végezte prófétai hivatását, Amós és Hóseás korában. Nevének jelentése: galamb. Élete és munkája oly fontos, hogy az Úr Jézus jelképként al­kalmazza (Lk 11:29-32). 1. Isten hívja és küldi Jónást (1:1-2) így szól Isten hívása: - Kelj fel! Az “ébredés” Isten Szentlelke munkája. A halló fül, az érző szív válaszol a meg­szólításra. Jónás örült, hogy éppen őt szólította meg Isten. Felavatva készen áll a munkára. De amikor a reá háruló feladatot meghallotta, tovább nem a hit, hanem az értelem vezeti. A Spanyol­­országba induló hajó éppen kedvező utat kínál. Ninive város engedetlen állapota más irányba kényszeríti. A keményszívűség, engedetlenség sok esetben félelmet gördít a “küldöttek” elé. A küldöttek Isten üzenetét mondják: Minden bűnös embernek, Isten megbo­csátó kegyelmet kínál fel, - amely Jézus Krisztusban lett a miénk. 2. Jónás futására Isten viharral felel (1:3-16) Jónás ellenirányba futása Izráel enge­detlenségét ábrázolja. Isten kiválasztott népe más isteneket választott (Asera, Baál stb.) Jer 2:28. így ingerelték harag­ra az Urat. Jónás futása, alvása, nemtudomsága az Istentől való elhajlást mutatják. Mikor “mások” kiáltanak istenükhöz, ő lement, hogy aludjon. Futására Isten vi­harral válaszol. Vannak viharaink? - Tartsunk önvizsgálatot. Jó irányba tar­tunk-e? De Isten ott van a viharban, el­lenszélben (Mk 4:35-41). Ő törődik velünk, hogy ne vesszünk el. Még ha kivehetünk is, Isten eszköz által meg­ment. Te honnét jössz? Melyik a hazád? Elmondhatnánk: az én hazám a men­nyekben van! 3. Jónás imádságára Isten szabadítással felel (2:1-11) ... És könyörgött Jónás... Isten “vihara” a szabadulás esz­közében imádkozni tanít. Mikor kiáltot­tam, meghallgattál engem... (Zsolt 1996. január 138:3). A nagy hal mint templom volt Jónás számára. Isten nemcsak odaren­delte, hanem kapcsolatban volt vele. Voltál-e már 3 nap, 10 nap - a nyo­morúságban? Ezek a napok arra jók, hogy az ember magába szálljon, hálát adjon és Istenre nézzen. Mert “az Úré a szabadítás” (2:10). Aranymondás: Jónás 1:3 *** 1996 február 11 JÓNÁS ISTEN KEGYELMÉRE MUTAT Jónás 3-4. rész Jónás küldetése egy 120,000 főnyi városba, Ninivébe szólt. Salmanassár király építette fővárossá Assíriában. Templomot építettek Istár bálványisten­­nek Kr.e. 1800-ban, Ninivében magas­fokú volt a műveltség és az irodalmi élet. Kr.e. 650-ben irodalmi és matematikai könyvtáruk volt. Ninive 3 napi járó földterület volt (kb. 30 mérföld). 1. Jónás prédikálása (3:1-4) Jónást másodszor szólítja meg Isten. “Kétszer hallottam ugyanazt, a hatalom az Istené” (Zsolt 62:12). Menj a nagy városba, és amit én parancsolok azt hirdesd. Isten “föntről” látja, hol van a legnagyobb szükség az ige hirdetésére. (Csel 8:26). Nem nézheti passzívan egy nagy város kárhozatát. Égész a királyi udvarig jutott Jónás első napi szolgáíata. Böjtöt hirdettek, a királytól a baromig. Mivelhogy hittek Istenben (3:5), megmentésül szolgált a “rövid üzenet” - Még negyven nap, és elpusztul Ninive! A 39 napi böjt el­fordította Isten haragját. “Hátha visszatér az Úr!” Az Úr Jézus minket is tanít imádkozni és böjtölni. Cselekedjünk hasonlókép­pen és elfordul haragja tőlünk is. Elnyer­jük Isten kegyelmét. 2. A prédikáció győzelme (3:5-10) Igazi megtérést látott Isten és azért nem hajtotta végre ítéletét. Hit, cse­lekedet nélkül, megholt (Jak 2:17). Isten előre tudott Benne vetett félelmükről (3:5). El volt készítve a “talaj” az ige számára- “Szíven” találta őket az üzenet. Mutassuk meg mi is cselekedeteink­ből, hogy helyet adunk Isten igéjének. Hitünk élő és cselekedetkész legyen. Tegyük Isten akaratát. Szánjuk oda szívünket Istennek (Rm 12:1-2), hogy örök életünk legyen. 3. Jónás és Isten (4:1-11) Jónás a domboldalon várta Ninive pusztulását. Mivelhogy Isten nem haj­totta végre ítéletét, haragra ingerült. Gondolatában vádolta Istent. Szerette volna látni a végrehajtott ítéletet. De az Úr előtt kedves mindenki, aki féli az O nevét. Jónás a hal gyomrában érezte meg Isten kegyelmét. Mi, hogy állunk? Örülünk, ha velünk jót tesz az Úr? És másokkal szemben, szeretetteljesek vagy kárörvendők vagyunk? Mit tanultunk meg Jónás történe­téből? a. Jónás 3 nap alatt nyert kegyelmet az élethez. b. Egy nap alatt is kegyelemhez lehet jutni imádkozás és böjtölés által. Ma, ha halljátok az O szavát, ne keményítsétek meg szíveteket! (Zsid 3:15). Mert az Úr irgalmas és kegyelmes Isten, bánkódik a gonosz miatt, de szívére öleli a megtért bűnöst. Aranymondás: Jónás 4:2 *** 1996 február 18 RUTH RAGASZKODÁSA Ruth 1. rész Ruth története a Bírák korában ját­szódott le. E könyvet az aratási ün­nepeken olvasták fel a Jeruzsálemi tem­plomban. Három női alakja: Orpa - a világi, Ruth - a hűséges hívő asszonyt, Naómi - az elszakadt, de megtért személyt ábrázolják. Ruth könyvét Sámuel próféta írta. 1. A lejtő útja (1:1-5) Elimélek és Naómi Betlehemből, a kenyér házából távoznak el. Moáb vidéke felkínálja a fizikai megélhetést. Fiai a család megalapítást kezdik meg idegen földön. Moábita lányokat vettek feleségül (1:4). Isten nem engedte meg a “más” népekkel való házasságot. A tejjel és mézzel folyó földet nem helyettesíti más “mezőgazdaság.” A család férfíai halálába került a távoliét. A lejtő útja a halálhoz vezet. “Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri...” (Lk 9:25). Isten útja felfele ível. Nézzünk reá (Zsid 12:2) és életet nyerünk. 2. Visszatérés Kánaánba (1:6-13) Az üdvösség útja, “a megígért ország” - Izráel részére Kánaán, nekünk a mennyország. Naómi két menyével elindul Júda földjére. Nehéz vállalkozás a kitartás. Sokan elindulnak, de ellankadnak. A szaba­dulás csak a célnál érhető el. Lót felesége sem érte el a célt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom