Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1994-02-01 / 2. szám

1994. február 3. oldal Misszionáriusaink Szeretettel köszöntjük az Evangé­liumi Hírnök olvasóit. Istentől gazda­gon megáldott új esztendőt kívánva. Hisszük, hogy is­teni vezetés volt, hogy három évvel ezelőtt az Úr kegyel­méből Magyaror­szágra mehettünk szolgálni, mint a Déli Baptista Szö­vetség misszionári­usai . Küldetésünk meghatározott idő­re, meghatározott feladatra szólt. Az Úr azonban mást határozott. Nem új misszióterületre ke­rültünk,hanem Szegedre, közel a ju­goszláv és román határhoz. A szegedi testvérek nem ismertek minket, mi pedig nem ismertük a Szegedi Gyüle­kezetét. Örömmel tekintünk vissza a szegedi körzetben töltött három évre. A Szegedi Gyülekezet ill. körzet gyü­lekezetei szeretettel, tisztelettel vettek körül — és ilyen légkörben öröm, hálaadás volt szolgálatunk.Elődöm egy jólszervezett, missziós szellemű gyülekezetei hagyott hátra. Odaérke­­zésem előtti evangélizálások alkalmá­val heten döntöttek az Űr Jézus Krisz­tus mellett és az Úr megadta azt a kegyelmet, hogy beiktatásom után be­meríthettem őket. A testvérek imád­koztak, bizonyságot tettek, anyagi ál­dozatot hoztak, jól előkészültek az evangélizálásokra és minden évben, az Űr kegyelméből, legalább kétszer volt bemerítés. A gyülekezet énekkara kitűnően felkészült a szolgálatokra. Az ifjúság az egyetemeken missziózott, plakátokat ragasztott ki, meghívókat osztogatott. A gyülekezetből a bizott­ság tagjai szolgáltak. A körzeti gyüle­kezetekben fiatal és idősebb testvé­reink imádkoztak. A gyülekezet több­sége szolgált valamivel. Külön öröm számomra, hogy né­hány alkalommal utcai evangélizálás volt az ifjúság szolgálatával. A börtön­misszió új terület, sok feladattal vár. A gyülekezet odaadóan áldozott erre a célra, valamint a cigánymisszióra is. Állandó kérésünk volt az Úrtól, hogy rendelje ki az új lelkipásztort, mivel a mi megbízatásunk két, maximum há­rom évre szólt. Az Űr imáinkat meg­hallgatta és Kübler János testvér sze­mélyében fiatal, munkabíró pásztort adott a gyülekezet élére. 1993. szeptember 26-án búcsúztunk el a szegedi gyülekezettől, ahol sokat tanultunk, sok örömteli szolgálattal áldott meg az Úr és sok áldott testvért, testvémőt ismerhettünk meg. Amikor elindultunk, nem tudtuk mi lesz, hogy lesz, de most és akkor is azt mondhatjuk „Az Úr csodásán műkö­dik, de útja rejtve van”. A Magyarországi Baptista Egyház és a Déli Baptista Szövetség Külmisz­­sziós Társasága kérésünkre még kettő, legfeljebb három évre meghosszabbí­totta szolgálati időnket. Az újabb szol­gálati hely az északi missziós kerület, ahol a kerületi elnöktestvér vezetésével végezzük majd szolgálatainkat, mint utazó misszionáriusok, gyülekezeti plán­tálok, evangélisták. Új otthonunk erre a szolgálati időre Mezőkövesd, Egertől kb. 25 km-re délkeletre. A kerület területileg nagy, több körzetében jelen­leg nincs lelkipásztor. A gyülekezetek többsége kis gyülekezet jóval az 50-es létszám alatt. De hisszük, hogy az Úr erőt ad a szolgálatokra és segíthetünk az ottani testvéreknek.______________ Pál imája a thesszalonikaiakért 2Thesszalonika 1:1-5, 11-12 Ki merné azt állítani, hogy Thesszaloniká­­ban nem voltak problémák és gondok? Pál apostol azonban nem csak ezeket látja és ismeri, hanem észreveszi azokat a nemes vonásokat is a gyülekezetben, amelyek hálaadásra és dicsőítésre indítják a szívét. Úgy találja, hogy a testvérek hite növek­szik, és gazdagodnak az egymás iránti szeretetben is. Boldogan tesz vallást állha­tatos hitükről, dicséri a próbák között mutatkozó türelmüket. Mindezeknek a felismerése arra készteti, hogy még többet imádkozzék a gyülekezetért. Te fölfedeztél-e már valamilyen kedves, nemes vonást valakiben a gyülekezeted­ben? Megköszönted-e az Úrnak azt az értéket, amely által te is gazdagabb vagy? Hordozod-e imakarjaidon a hitben és sze­retetben meggyöngülteket? Tudsz-e gyö­nyörködni a jó dolgokban, és hozzájá­rulsz-e ahhoz, hogy még több áldott ese­mény történjék az Űr népe életében? Bár­csak megdicsőülhetne köztünk Jézus Krisz­tus neve! Gerzsenyi Sándor (Áhítat) Volt egy autóbalesetünk. Mindket­tőnk bal csuklója eltörött, majd mire az meggyógyult, megrepedt egy botlás alkalmával a jobb csuklóm is. Most már az is gyógyulóban van. Köszönjük az Úr után a testvéreknek is, hogy többen imádkoztak értünk. 1993. december 1-től 1994. január 19-ig az Egyesült Államokban töltöt­tük szabadságunkat, 3 évi szolgálat után, Kaliforniában, leányunknál és az alhambrai és Santa Monica-i gyüleke­zetekben. Az Űr kegyelméből volt alkalom, erő, egészség az Ö szolgálatára. Kérjük a testvéreket, hogy imádkozzanak a magyarországi testvérekért, a magyar népért. A lelkipásztor hiány nagy; több gyülekezet, körzet van pásztor nélkül. Nagyon sok tévtanító is elözönlötte az országot. A feladat sok, a felelőssé­günk nagy. „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratá­sába” (Máté 9:37-38). Várjuk a testvérek leveleit. Új cí­münk: Hunter Vadász János Postafiók 63. 3400 Mezőkövesd, Hungary Hunter Vadász János NE FÉLJ! Ha bánt a kín, a gond, a baj, Ha ajkadon sok volt a jaj, Ha testvér, barát megtagad, S ezer sebedből vér fakad, Ha fáj a táj, mit elhagytál, És sötét lett a láthatár, A tornyosuló fellegen Nézz csak keresztül lelkesen: Egy szempár fentről rád tekint, Fájó lelkedre vigaszt hint. Pályád nem járod egyedül, Szent karja védőn vesz körül. S míg szíved Érette ég, Készül számodra fent az ÉG. Örök élet lesz majd a bér, Ha itt futásod véget ér. Csak szolgáld Istent lelkesen, Bízzál s imádkozz szüntelen! Boldogan és vidáman élj... Megváltód veled van, ne félj! Dénes Ferenc Hunter Vadász János

Next

/
Oldalképek
Tartalom