Evangéliumi Hírnök, 1991 (83. évfolyam, 1-15. szám)
1991-04-01 / 6. szám
1991. április 9. oldal GARGYI MATILD (1910-1991) Február 28-án, hajnalban hunyt el Gargyi testvérnő, akit a legtöbben, mint „Mariid néniét ismertünk. Hosszantartó betegségének vetett véget a hazahívó szó. 1910. január 28-án született Tiszaigaron. Oláh Gergely és Benyoda Mária nyolc gyermeke közül ő volt a második. Tiszafüreden járt iskolába. 1924-ben, Karcagon merítette be Kolozs József lelkipásztor. Az Oláh család 1933- ban Budapestre költözött, majd 1956-ban az Egyesült Államokba jöttek; ebben az évben kötött házasságot Gargyi Endrével. Az 50-es évek végén a mi alhambrai gyülekezetünk tagjai voltak, majd a resedai református gyülekezethez csatlakoztak. Súlyos autóbaleset következtében veszítette el a férjét. Az utolsó három évet egy ontáriói öregotthonban töltötte. A temetési istentisztelet a hollywoodi Forest Lawn temetőkertben, március 6-án volt. Kálmán Szabolcs református és Novák József baptista lelkipásztorok szolgáltak. VICZIÁN GÁBOR I960, március 3. — 1991. március 12. „Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos Testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá vethet mindeneket." Filippi 3:20-21 Viczián Gábor testvért — a Magyarországi Baptista Egyház elnökének, dr. Viczián János testvérnek elsőszülött gyermekét — 31 évesen, 1990. március 12-én szóü'totta haza az Úr. Temetése 1990. március 26-án volt Budapesten. A gyógyíthatatlan betegség fekete felhője alig néhány hónappal ezelőtt borult a családra. A minden munkájában fáradhatatlan, szorgalmas Gábor rosszul lett, látás- és egyensúlyzavarai voltak, munkáját sem tudta folytatni, kórházba került. Ezután fergeteges gyorsasággal követték egymást az események: kompútertomográfiás vizsgálat, agydaganat kórisméje, műtét, szövettani eredmény, rosszindulatú folyamat megállapíta. A műtét után a klinikán, majd otthonában látogattam meg a lábadozó, gyógyulni akaró, és terveket szövögető beteget. A beszélgetés közben végigpergett előttem rövid földi élete. A járókában vagy az imaházban édesanyja ölében csendesen üldögélő szöszi fejű kisfiú. A szívműtétre készülő kishúgáért imádkozó jó testvérke. A bemerítő medence mellett álló lelki újszülött. Az autóbaleset következtében váratlanul elköltözött húgának temetésén lehajtott fejjel könnyező, de végtelen belső békét árasztó ifjú. A menyegzői ünnepén önfeledten boldog és menyasszonyán csüngő tekintetű vőlegény. A gyermekei érkezésén meghatódott apa. Az Európai Baptista Kongresszuson (Budapesten 1989 júliusában) nappalokat az éjszakával megtoldva dolgozó lelkes, pontos komputeres mérnök. (Diplomáját számítástechnikai szakon az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen kapta 1986-ban.) A rákospalotai gyülekezet kevés beszédű, megfontolt elöljárója. Gábor a műtét után, fehér gézbe burkolt fejjel és szívében a megmásíthatatlan betegség mardosásával is ugyanaz volt, akinek gyermekségétől fogva ismertem: csendes szelíd, mosolygó, a riasztó örülményekben sem háborgó, lelki megnyugvást sugárzó, Istenben bízó hívő. Ebben a lelkűidben kapta a hazahívó szót, amikor a kegyelemben teljesen elmerülve számot vetett életével és lelki szemeivel már csak előre nézve egészen bizonyossá vált előtte, hogy nincs itt maradása, mennie kell. Elköltözése előtt szüleitől bocsánatot kért azért, hogy bár ő tudta betegsége súlyosságát és várható kimenetelét, ezt titkolta a családjától, lelki tusáját Megváltójára támaszkodva egyedül harcolta meg. — Ne sírjatok — mondta, én az örökkévalóságba költözöm testvérem, Angika után, veletek is ott fogok találkozni. Csókolom a gyermekeimet, feleségemet, szeressétek és vigyázzátok őket. (Két kicsiny gyermeke maradt árván, a 4 és féléves Anikó és a 2 éves Tamás.) A lemondással és mégis reményekkel is teli imatusa és a 6 hétig tartó szeretetteljes anyai gondoskodás, ápolás most véget ért a kedves Viczián családban, de az édesapa, az édesanya, a feleség úgy élnek és szolgálnak tovább, mint akiknek országa a mennyekben van, ahonnan a megtartó Úr Krisztust várjuk, és ahol már váiják őket előrement szeretteik. A rámái konferenciák ismerősei ezúton búcsúznak szeretettel emlékezve, és úgy tekintünk rád mint aki rövid, de lelkiekben páratlanul gazdag életpályádat hűségesen futottad végig, a hitet megtartottad: Isten veled Gábor! A viszontlátásra! dr. Fazekas László A bölcs oly sok mindenben gondolkodik, hogy nincs ideje fecsegni. A fecsegőnek annyi a mondanivalója, hogy nincs ideje gondolkodni. 'zraeli közmondás) VASÁRNAPI ISKOLA ÜU 1991. április 28. SEGÍTŐ KÖZÖSSÉG 2 Kor 1:1-11 A hívő ember is lehet beteg, vannak anyagi nehézségei, nem ismeretlenek előtte sem a kilátástalanság, a reménytelenség érzései. A Korinthusbeliekhez írt második levélben az élet borús oldalához szól pásztori szeretettel és bölcsességgel az apostol, nem mint kívülálló, hanem mint aki maga is ismeri. Az apostol bizonyságtétele 2Kor 1:1-2 Két dolgot tart fontosnak megemlíteni magáról: először is azt, hogy milyen kapcsolat fűzi az Úr Jézushoz, majd pedig a gyülekezethez. — Jézus Krisztus apostola. Pál Jézus képviselőjeként írta a levelet, nem mint önjelölt, hanem Isten akaratának engedelmeskedve. — Atyafi. A gyülekezet tagjaihoz és a munkatársához, Timótheushoz, testvéri viszony fűzte. A keresztyén gyülekezet, a szentek közössége Isten családja. Nem élhetünk egymástól függetlenül, izoláltságban. Örömünk és gondunk, győzelmünk és bukásunk, mind családi ügy. A 2. versben található kívánság, több egy szokásos köszöntésnél. A kegyelem Isten „bánásmódja” velünk. Nem kiérdemelt, hanem egyedül az ő döntésén alapul. A békesség az isteni kegyelem következménye: rendezett kapcsolat Isten és ember, ember és ember között. Tanítás a vigasztalásról 2Kor 1:3-5 Amikor valaki mellé lépsz, mert látod, hogy megtántorodott, a görög azt mondja, hogy „megvigasztaltad”. Ha segítesz valakinek felemelni egy terhet, megintcsak „vigasztaló” vagy. Isten a „minden vígasztalásnak Istene”, vagyis állandóan jelenlévő segítő. Ő az „irgalmasságnak atyja”, aki gyermekeit segítve tanítja a vígasztalás szolgálatára, „hogy mi is megvigasztalhassunk bármely nyomorúságba este-
