Evangéliumi Hírnök, 1991 (83. évfolyam, 1-15. szám)

1991-01-15 / 3. szám

Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 — (USPS 716300)

VOL. 83., NO. 3, FEBRUARY 1, 1991 83. ÉVF., 3. SZÁM, 1991. FEBRUÁR 1.

Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja

AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Rómal:16)

Az áldás feltételekhez kötött---------------------- Zsoltárok 133:3 --------------------Gyülekezeti szókincsünkben azt hiszem egyik leggyakoribb, sajátos kifejezésünk az áldás. Ezzel köszöntjük egymást: „Az Űr áldjon meg!” Áldásért esdeklünk imáinkban. Ha egy istentisztelet vagy konferencia nézetünk szerint építő volt, mi mással fejezhetnénk ki elégedettségünket találóbban: „Áldásos alkalomban volt részünk!” Bár az áldás sokféleképpen nyilvánulhat meg Isten anyagi gondviselése terén, mégis összehasonlíthatatlanul több, mint pusztán anyagiak. Még a kedvező egészségi állapotnál is sokkal több. Áldást óhajtunk, és semmi más nem elégíti ki jobban vágyainkat. Az

\ Svein Ellingsen

)

i

! Kell, aki őrt áll! \

\ „ , l

j Kell, aki őrt áll vak éjen át. j

j Kell, aki bízik ébren, j

( aki a gyengék testvére lesz. j

| Urunk, a Te szent szándékod ez, { i adj erőt, hallgatni rád! j

í *

) Kell, aki vállalja más baját, )

i szelíden, mégis bátran. I

j Kell, aki másért szót emel. \

i Urunk, országod jöjjön el! )

j Adj erőt, hallgatni rád! j

Urunk, Te őrködsz az éjen át, itt vagy a mély sötétben. Felragyog Krisztusunk napja már. S ha addig próbák száza vár, hű kezed védelmez, áld.

Adj erőt hallgatni rád!

•^(Norvégból fordította Túrmezei Erzsébet) ^

áldás minden, amiben kifejeződik a jó.

A fenti Ige alapján azonban egyértelmű, hogy Isten nem küld akárhová és akárkinek áldást. „ Csak oda küld áldást az Úr és életet... ”— olvashatjuk a régebbi és az újabb bibliafordításban. A mondat elején levő határozószó („csak”) kizáró értelemben áll a helyén. Pontosan azt jelenti, hogy ahol nincs testvéri egyetértés, közakarat, vagyis „együtt lakozás”, ott hiába várnak az áldásra. Az áldás feltételhez kötött! Ebben az értelemben valóban sok mindent magába foglal, mert már feltételeiben is kedvező viszonyokra van igénye.

Ahhoz pedig, hogy kedvező legyen a közösségi légkör, meghitt, bensőséges a testvéri együttlét — vagyis várhatóan áldásos — még további feltételek teljesedésére van szükség.

Az egyén közösségbe illeszkedése („együtt lakozása”) nem valósul meg egyénieskedéssel, mások megalázásának szándékával, vagy öntelt, gőgös szívvel. A testvéri közösségben az áldás éppen ellenkező irányból közelíthető meg. Számos megtévesztő irány közül korlátozzuk most szavainkat három nélkülözhetetlen feltételre:

1. Áldást az odaszánt életű ember nyerhet. A nagy keresztyéni döntés után az embernek oda kell szánnia életét Jézus Krisztus számára. Ezért lehet sokszor lemondások és kedvezőtlen viszonyok ellenére is hűen megállnunk. Aki odaszánta magát az Úr Jézus Krisztus keresztjének hordozására, annak lesz ereje hozzá, mint cirénei Simonnak is volt. Isten megáldja odaszánását. „Félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt” (Zsid 12:1), de még esetleg az életcélt, hivatást és kedvtelést is; Jézus Krisztushoz hasonlóan (Jn 17:19) oda kell szánnunk magunkat mások javára.

2. Áldást az önmagát megüresítő ember nyerhet. Mennyi mindent hozunk önmagunkban a gyülekezeti padokba! Gondjainkat, érzelmeinket, szándékainkat és ügyeinket. Milyen jó lenne üres edénnyel lépnünk Istenünk elé! Csak az üres edény tölthető meg! Aki tele van gondokkal, érzelmekkel, személyekre irányuló ellenszenvvel, vagy akár vonzalommal, az igehirdetés áldását elveszítheti. Képtelen áldást nyerni, hiszen nem üres, és ezért tovább már nem tölthető. Egyszerűen „nem fér bele” más, mert haszontalan dolgokkal töltötte meg magát. Az önmagát megüresítő, odaszentelő Jézus Krisztus közel került az emberekhez, hozzájuk hasonlóvá vált (Fii 2:7-8), hogy áldásukra legyen.

3. Áldást csak áldozatkész ember nyerhet: Isten országa mindenkinek annyit ér, amennyi áldozatot képes hozni érte. Akinek az áldozata csak a „felesleges rész”, vagy nem rendszeres, esetleg minimális, annak szemében a gyülekezet nem több olcsó szórakozóhelynél. Egyszerűen kultuszi alkalom az istentisztelet, találkozó hely a konferencia. Aki viszont áldozatul veti akár egész életét is az oltárra, annak szíve áttüzesedik, boldog és elégedett lesz; valósággal úszik az áldások áradatában. A hívő ember várja az áldozathozatal alkalmát, mert tudja, hogy amit az oltárra tesz, attól soha nem válik szegényebbé, a háztartása nem ismeri meg a nélkülözést, mivel az Úr