Evangéliumi Hírnök, 1990 (82. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-15 / 4. szám

1990. február 15. 3. oldal Mit tanít a Biblia a munkáról? Az egyszerű kis Légyisjó azonban alapos kalamajkát idézett elő akkor! Nem tett ő semmi különöset, csak a gyomra korgott egy hatalmasat. Légy­isjó gyomorkorgásába belerengett az egész teknősrakás. Még a királyi trón is...! És Jer te, a teknősbékák ura, tró­­nostól a mocsár közepébe zuhant... csak úgy nyekkent...! Ma, mint Mo­csárország királya királykodik Jerte. Sáros és latyakos a nagy király. Övé minden, amit lát. A többi teknősbéká­nak is jól megy dolga... már ahogy ez teknősöknél lenni szokott. Szabadon élnek, mint ahogy minden teremtmény szeretne. ” Richmond, VA (BP) — A Southern Baptist Foreign Mission Board 100 ezer dolláros segélyt utalt ki Románia számá­ra, amin élelmiszer- és gyógyszer-szállít­mányokat indítanak Romániába, Ma­gyarországról. A szegedi baptista gyüleke­zet két tagjának a vezetésével, magyar baptisták gondoskodnak a segély átszállí­tásáról, és szétosztásáról — mondta Keith Parker, a Déli Szövetség európai megbí­zottja. A Romániai Baptista Szövetségbe 160 ezer tag tartozik és 660 gyülekezet. A Ceausescu rezsim idején is, évente 8-12 ezer új taggal szaporodtak a gyülekezetek. * Minneapolis, MN — Billy Graham evangélizátor novemberben ünnepelte a 71. születésnapját. „Nem tervezem, hogy nyugdíjba vonuljak” — mondta, „mert sehol nem olvasok a Bibliámban nyugdí­jas prédikátorokról”. „Ameddig lehelet lesz bennem, hirdetni szeretném az evangé­liumot.” Ebben az esztendőben Albany és Long Island, NY-ba, a kanadai Montreal­­ba, és Hong Kongba készül a Graham Társaság evangélizációs összejövetelekre. * Toronto — A 19 és 24 év közötti kanadaiaknak csak 16 százaléka jár temp­lomba. A „Vision 2000 Canada” nevű evangéliumi szervezet arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem történik gyökeres változás, a kanadaiak 95 százaléka lesz hitetlen az ezredfordulón. * Moszkva — A Trans World Radio en­gedélyt kapott arra, hogy a Szovjetunió területéről sugározzon a jövőben. Már­ciusban Moszkvában, azután Kievben és Minszkben nyithatnak irodát. Egy ,,moz­­gó-studiót” használnak majd az istentisz-Kálvin János munkásságának a gyümölcse a fogalom, ami — bár ő soha nem használta — a Reformáció legbecsesebb hagyatékai közé sorol­ható: a „protestáns munka-etika” ki­fejezés. Legfontosabb írásában, az Institutes-ban, a Biblia tanítására építve ír a hit, munka és társadalom kapcsolatáról. Munkásságának a hatá­sát érzékelteti a „kapitalizmus atyja” titulus, amivel kései követői és kritiku­sai illetik Kálvint. Mit is tanít a Biblia a munkáról? teletek és interjúk felvételéhez. A TWR vezetői úgy tervezik, hogy az orosz-nyelvű adásoknak legalább a felét a Szovjetunió­ban készítik a jövőben. * Calcutta, India — Hindu misszionáriu­sok pénzt és ruhákat adnak azoknak, akik nyilvánosan megtagadják a keresztyén hitet. Az indiai lapok szerint, több mint 8000 „keresztyén” tért vissza a hinduiz­mushoz a múlt évben. Napoleon Izraelről Tisha b’Av a zsidó hit legszomorúbb emlékű napja, általában augusztus elejére esik. Ez az ortodox hívők legszigorúbb böjti napja. Naplementétől ezrek gyülekez­nek a Nyugati Falnál és a zsinagógákban, hogy Jeremiás Siralmait recitálják. Tisha b’Av a Templom lerombolásának az év­fordulója, ami 1919 évvel ezelőtt történt. A legenda szerint, Napoleon is felfigyelt a zsidók különleges viselkedésére Av hó­napnak a kilencedik napján. Egy falun át vonulóban mezítláb közlekedő zsidókra lett figyelmes. A kísérete néhány tagját utánuk küldte a helyi zsinagógába. Zsák­ruhába öltözött, keservesen síró tömeget találtak az imádkozás helyén. Az imádko­zok közül többen is a földön vergődve gyászolják népük elveszített függetlenségét — számoltak be a látottakról a katonák. Napóleont elgondolkoztatta az eset. „A nép, amely kétezer év múltán is ilyen nagy fájdalommal gondol vissza az elveszített függetlenségre, megérdemelné, hogy egy napon visszanyerje a szabadságát, és füg­getlen államot teremtsen magának az ősi földön.” Vajon mit mondana ma? Ha valaki nem talál hibát az életében, annak rossz az emlékező tehetsége. Valóban egy „szükséges rossz” lenne? Az amerikaiak egynegyede szerint az. Öt pontban összegeztük a Szentírás tanítását, remélve, hogy hasznos gon­dolatokat ébresztünk majd az olvasók­ban. Akik többet is szeretnének olvas­ni ebben a témakörben, azoknak a figyelmébe ajánljuk John Bernbaum és Simon Steer könyvét, ami a Baker kiadó gondozásában jelent meg, “Why Work?” címmel. 1. A munka Isteni rendelés. A Te­remtés történetét olvasva látjuk, hogy a munkára való parancsot a „dolgozó Isten” adta az embernek. A munka nem a bűn büntetése, hanem egy az Isten eredeti tervében kigondolt fogla­latosság az ember számára. Még a bűneset előtt parancsolta a Teremtő, hogy „...töltsétek be a földet és hajtsá­tok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle álla­tokon” (1 Mózes 1:28). A munka, te­hát, emberi voltunk szükséges, Isten­rendelte része. 2. A mi engedetlenségünk következ­ménye az, hogy a munkánk eredmé­nyei rosszak, vagy ha végzésében nem találunk örömöt. Az Isten ellen láza­dó ember lázong a munkájában is. Tevékenységeinek a kimenete is más lesz így, mint amit Istene tervezett. A teremtettséget, ami Isten-adta élettere, kirabolja és tönkreteszi az ember. Sok­nál, az Isten akarata elleni lázadás tünete az is, amikor a munka bálvány­­nyá válik, más kapcsolatok rovására. A Prédikátor Könyvében szóhoz jutó tanító is elkeseredetten mondja: „...építék magamnak házakat, ülteték magamnak szőlőket, csinálék magam­nak kerteket... szerzék magamnak szolgákat... gyűjték magamnak ezüs­töt és aranyat... és tekinték minden dolgaimra... és az én munkámra, amit fáradozással végeztem; és ímé, az mind hiábavalóság” (Préd 2:5-12). 3. Jézus Krisztus megváltói „mun­kája” biztosítja az emberi tevékenység üdvös kimenetét is. Két dolgot érde­mes megfigyelni: — Jézus maga is dolgozott. Az ács szakmát tanulta meg Józseftől. Az üdvözítés munkáját végezte az Atya INNEN-ONNAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom