Evangéliumi Hírnök, 1989 (81. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-01 / 7. szám

4. oldal 1989. április 1. MIVÉ LESZÜNK? I. János 3:2 „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká le­szünk ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.” — mondja János Apostol az 1. levél 3:2-ben. Ez arra utal, hogy van amit még nem tudunk, de van amit már tudunk Isten gyerme­keinek végleges sorsa felől. Mit nem tudunk? Azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen rangot ka­punk (most Isten-fiúsági ranggal bí­runk), s hogy hogyan fogunk kinézni, élni és viselkedni a mennyekben. S mit tudunk? Több mindent. 1. Isten örököseivé, Krisztus örö­kös társaivá, ill. üdvözültekké válunk (Róma 8:17). Ez legnagyobb kiváltsá­gunk, mert a mennyei helyet tetteink­kel kiérdemelni képtelenek vagyunk, így Isten kegyelemből, a Jézusba ve­tett hitünkre adja nekünk ezt az aján­dékot (Ján. 3:16). 2. Istenhez hasonlókká ill. dicsősé­ges testűekké alakulunk. (I. Ján. 3:2, és Fii. 3:21). Azaz a teremtmény olyan lesz, mint a Mindenható Teremtő! Kétségtelen, hogy ez is óriási megtisz­teltetés! Szinte naponként örülni és hálálkodni kellene érte! 3. Nagyobb megbízatással rendelke­zőkké leszünk, mert Jézus „...többre bíz” azután. 4. Könny, halál, gyász, kiáltás és fájdalom — mentesekké válunk (Jel. 21:4). Ez bátorító tudat, mert legsú­lyosabb óráinkban arra emlékeztet, hogy egyszer vége szakad minden szenvedésnek. 5. Istent szemlélőkké alakulunk. Mózes és Illés eltakart arccal állt Is­tennel szemben, mert földi test nem ké­pes elviselni az Isten szemlélést (II. Móz. 3:6 és I. Kir. 19:13); de odaát nem fogja már bántani szemünket az Isten dicsőségének fénye; „meg fogjuk őt látni, amint van.” Micsoda kegy Isten szemébe nézni; vele szemtől­­szembe kommunikálni! 6. Jutalmat nyerőkké vagy vésztők­ké leszünk. „... hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg... Ha valakinek a mun­kája megég, kárt vall. Ő maga azon­ban megmenekül, de úgy, mintha tű­zön keresztül.” — olvassuk az I. Kor. 3:11-15-ben. Ez azt jelenti, hogy Isten gyermeke számára nincs semleges kö­zépút. Vagy nyer, vagy veszít. Na nem arról van szó, hogy üdvét veszti, mert az világos ezen igékben, hogy megmenekül, mintegy tűzön ál­tal. De jutalmat igen. S miért veszthet, ha még el sem nyerte? Mert eredetileg Isten lehetővé tette számára a jutalom­nyerést és elkészítette a jutalmat, de ő bűnhöz való ragaszkodásával, helyte­len életmódjával, és engedetlenségei­vel eljátszotta jutalmait. Hasonlítható ez Ézsaú veszteségé­hez. Számára ui. elsőszülöttsége kü­lönös jogokat biztosított. De ő meg­gondolatlanul eladta ezt a kiváltságot s ezzel elvesztette a vele járó jogokat. Nyilván nagyon sokat vesztett. Elvesz­tette azt, ami nekijárt volna, ha helye­sen döntött volna. Azaz, eljátszotta jogait. Mivé válunk? Még pontosan nem tudjuk, de azt már megállapítottuk, hogy üdvözültekké; Istenhez hason­lókká; nagyobb megbízatással rendel­kezőkké; próba mentesekké; Istent szemlélőkké; s jutalom nyerők vagy vésztőkké leszünk. S lehet, hogy ta­nulmányunk nem is merítette ki a Bibliában megígért összes átalakulást. (Kutassuk tehát tovább ígéreteinket.) De ennyi is elég ahhoz, hogy felvetőd­jön bennünk a következő kérdés: ho­gyan viszonyuljunk ahhoz a szerető' Atyához, aki ennyi kiváltságot készí­tett számunkra? Először is hálával. Mert aki érdem­telenül ennyi kiváltságban részesül, az önkéntelenül is hálatelt lesz. Mond­juk hát neki naponta, hogy „Atyám! Csodálom, imádom és magasztalom nevedet és szerelmedet s nagyon-na­­gyon köszönöm, hogy a mennyekben hozzád hasonló leszek! Aztán reménytelten. Hisz, aki tud­ja, hogy milyen kiváltságos sors vár rá, az a legsötétebb órákban is felfe­dezi a reménysugárt. S végül őszinte odaszánással. Vagy­is teljes szívvel, minden erőnkkel és akaratunk megfeszítésével vállalva az engedelmes, lélekmentő, szent életet. Mint Pál Apostol javasolja: „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak ... tisztít­suk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félel­mében tegyük teljessé a mi megszente­­lődésünket.” (II. Kor. 7:1.) Vagy mint János apostol írja: „... akiben megvan ez a reménység Ő iránta (hogy olyan­ná lesz mint Isten), az mind megtisztít­ja ő magát, amiképpen Ő is tiszta.” (I. Ján. 3:3.) S ha így viszonyulunk Atyánkhoz kiváltságainkért, akkor Krisztus öröm­mel mondja majd nekünk: Jer Atyám áldotta ... többre bízlak ezután; s meglátjuk tisztán, hogy mivé tett Atyánk! Mátrai Mihályné I bátorítás ! | Törvény ne legyen úrrá feletted! ( : Magad légy az Istennek szentelt j I Rendelet. j i Ne légy a betűnek adósa! ? 5 Te légy a Betű, az írás, i ki húsig hatolva i ereket, idegeket csikland j és előhoz i minden sziiksépes mozdulatot. American Hungarian Baptist Union Receipts for the month of Febr. 1989 Home Mission Hungarian Bible Church, Santa Monica, CA...................................S 40.00 Bethesda Home, Palm Bay, FL ................ 300.00 Chestnut Street Church, Wadsworth, OH........................................ 50.00 $390.00 Thank you for your faithful support. Louis Drescher

Next

/
Oldalképek
Tartalom