Evangéliumi Hírnök, 1989 (81. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-15 / 6. szám

1989. március 15. 5. oldal Ezt hisszük és valljuk (Folytatás) V. A Kiválasztás A kiválasztás (predesztináció) Isten kegyelmi munkája, amelyben a bűnöst újjászüli, megszenteli és megdicsőíti. Ez a bibliai tan nem áll ellentétben az ember szabad természetével. Jelenti azt, hogy Isten elhatározott tette igény­beveszi mindazokat az eszközöket, amelyek célja elérésére vezetnek. Mindez Isten jóságának, végtelen böl­csessége és változatlanságának a dicső megnyilvánulása, ami az embert alá­zatossá teszi és amely a dicsekvést ki­zárja. A valódi hívő mindvégig kitart. Aki­ket Isten Krisztus által magáénak fo­Húsvéti derű Derítik a földet tavaszi záporok, fényben s könnyű szellők illatában forog. Virágzik szívem is, fénytől derűs vagyok, fénytől, mely az üres sírból biztat, ragyog: — Vádol a bűn?... Elrejt a keresztfa árnya. Jézus vére rajtad üdvösség virága! Vér, vágy, test bár űz még, hogy lelked elvessze, ha Ő éltet, lassan elhal a bűn teste, s valami új készül benned, mint a földben kelő mag, s terem, nő áldva, éltetőén. Újjászül, hogy minden meggyőzeivé vallja: — Él az Úr, és ma is látszik a hatalma. S néked a halál se több, csak rövid álom, mert feltámaszt Ő, ki győzött a halálon! (1980) BódásJános gadott és az Ö Lelke megszentelt, so­hasem fognak kiesni a kegyelemből, hanem végig megmaradnak. A hívők is vétkezhetnek gondatlanságból, vagy az erős kísértésből, s ezzel meg­­szomorítják Isten Lelkét, megsértik a kegyelmet, felzavarják lelkűk nyugal­mát, szégyent hoznak Krisztus ügyére és már e földi életükben ítélet alá ke­rülnek. Isten ereje azonban hitük által megtartja őket az üdvösségre. (Lásd: János 1:65, 10:27-29, János 15:16, Ró­ma 8:30, Efézus 1:4-5.) VI. A Gyülekezet Az Úr Jézus újtestamentumi gyüle­kezete az alámerített hívők helyi testü­leté. A tagok társulnak hitvallomásuk­ban, az Evangélium elfogadásában és a két krisztusi rendelet (Alámerítés és Úrvacsora) megtartásában. Ragasz­kodnak Krisztus tanításához, használ­ják tálentumaikat, gyakorolják jogai­kat és kötelességeiket, amelyeket Isten szavából nyertek és közösen terjesztik az Evangéliumot az egész földön. A gyülekezet önálló testület, amely ügyeit az Űr Jézus Krisztus vezetése alatt demokratikus módon intézi. A tagok egyformán felelősek a gyüleke­zetért. Az írás-szerinti vezetők a pász­torok (vének, felvigyázók) és a diakó­nusok. Az Újszövetség megemlíti, hogy a gyülekezet Krisztus teste. Ehhez a nagy lelki gyülekezethez tartozik min­den megmentett lény, bármelyik kor­szakban élt. VII. Alámerítés és Úrvacsora A hívőknek a vízbemerítése az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében az Úr Jézus által elrendelt szertartás.* A bemerítkezésben a hívő Krisztusnak engedelmeskedik és bizo­nyítja hitét a megfeszített, eltemetett és feltámasztott Üdvözítőben. Jelképe­zi a hívő halálát a bűnnek, a régi élet eltemetését és az új életre való feltáma­dását. A bemerítkezés bizonyságtétel a feltámadásban való hitről. Ennek a krisztusi rendeletnek a végrehajtása a * A helves fordításban: Az Atyának, Fiúnak és a Szent Léleknek NEVÉBE. Bevezetés Isten családjába. gyülekezeti tagság és az Űrvacsorában való résztvételnek az előfeltétele. Az Úrvacsorában való résztvétel jel­képes engedelmességi cselekedet, amelyben a kenyér és bor vétele által a gyülekezet tagjai megemlékeznek Krisztus üdvözítő áldozatáról és máso­dik eljövetele ígéretéről. VIII. Az Űr Napja A hét első napja az Űr napja. Ke­resztyén ünnepnap, amelyet a krisztu­siak megünnepelnek. Az ünneplésben megemlékeznek Krisztus feltámadásá­ról közös istentisztelettel, egyéni áhí­tattartással, minden világi szórakozás és munkától való tartózkodással. Ki­vételt képeznek az életfenntartáshoz szükséges és jótékonysági munkák. IX. Isten Uralma Isten uralkodása (az Istenországa) kettős. Először kiterjed az egész világ­­egyetemre, amely felett teljhatalom­mal uralkodik. Másodszor uralma ki­terjed mindazokra, akik személyesen elfogadták őt Uruknak és Királyuk­nak. Istenországa (uralkodása) jelenti az üdvösség állapotát, amelybe az ember Krisztusba vetett gyermeki bi­­zodalommal és hittel jut. A krisztu­siak feladata az, hogy imádkozzanak azért és munkálkodjanak azon, hogy a földön minden ember elfogadja Isten uralmát és teljesítse Isten akara­tát. Isten uralmának végső beteljesedé­se Jézus Krisztus újbóli eljövetelével és a világ végével lesz. X. Az Utolsó Idők Isten az általa meghatározott idő­ben és az ő módján elhozza a világ­­egyetem végét. ígérete szerint Jézus Krisztus újból eljön e földre dicsősé­gesen, személyesen, láthatólag. A ha­lottak feltámadnak és Krisztus min­den embert megítél az ő törvénye és igazságossága szerint. A bűnösök az örök kárhozat helyére jutnak, az iga­zak a dicsőségben feltámadt testükben elveszik jutalmukat és a mennyben Is­tennel lakoznak mindörökké. XI. Evangélizáció és Misszió Krisztus minden tanítványának és gyülekezetének a kiváltsága és köteles­sége a tanítvány szerzés az egész föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom