Evangéliumi Hírnök, 1989 (81. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-01 / 5. szám
VOL. 81., NO. 5, MARCH 1, 1989 81. ÉVF., 5. SZÁM, 1989. MÁRCIUS 1. Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 28Ö0 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 — (USPS 716300) Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Róma 1:16) A SZOGAZDAG DAVID „Csordultig van a poharam” — lelkendezett Dávid az Úr jóságának és kegyelmének érzésén. A 23. zsoltár rövid néhány versből áll és nem mondja el részletesen mivel tölt meg csordultig Dávid pohara. A 103. zsoltárban már kifejti ékes szavakkal az Űr szeretetének és gondviselésének megnyilvánulását. Amikor ez utóbb megnevezett zsoltárt olvassuk, csodálkozva kérdezzük, honnan vette Dávid a különböző magasztaló és dicsérő szavakat. A zsoltár első tíz versében legalább 15 más-más szóval jelzi az Úr sokféle jótéteményét. Dávid nem járt iskolába. Abban a korban nem voltak iskolák. Gyermek és ifjú éveit a mezőn, a juhok őrzésével töltötte. Nem volt íróeszköze, papirusza (ma papír). Abban az időben, Krisztus előtt a 10. század végén és a 11. század elején a kezdetleges héber betűket nagyon kevés izraelita ismerte s akik ismerték, azok papok lehettek. Nem valószínű, hogy Ma újból... Ma közel akarok Hozzád lenni Házadban. Csüggedést, gondot félre tenni. Testvérölelés közt színed elé menni, S ha csak egy morzsát is — szent igédből nyerni. Ma idejöttem Uram, és szívet nyitok. Szomjazó ajakkal szent igédből iszok. Egy parányi abból felejteti a bajt, S mikor a lelkem merít — a vágy Hozzád hajt. Ma újból megköszönöm a lelki testvért. S mi összeköt vele: a Golgothán folyt vért. Hadd csepegjen rám, a legnagyobb bűnösre... Legyen itt minden ... nyereség részemre. Túrmezei Erzsébet Dávidnak lett volna egy papirusztekercse, az akkori idők könyve. Más volt a helyzete királysága idején. Ekkor már rendelkezésére álltak írástudó papok és tekercsek lehettek birtokában. A legelfogadhatóbb magyarázat Dávid zsoltár szerkesztésére az, hogy azokat diktálta írnokainak. Amikor az ihlet megszállta, odarendelte az írni tudó papokat és diktálta verseit. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a régi világban, amikor nem hordtak jegyzetfüzetet a zsebükben, az emberek fejükre, emlékező tehetségükre támaszkodtak. A görög filozófusok, Plátó, Szókratész Kr. e. 300—400 évvel, elmondták gondolataikat és tanítványaik megjegyezték s később leírták. Ezt tette Máté is, aki a Hegyibeszédet meglepő részletességgel leírta 30-40 évvel a beszéd elhangzása után. Dávid szívében és elméjében voltak a zsoltárok szavai. Szókincse mégis meglepő. Szógazdagsága azt bizonyítja, hogy az emberi szellem, amit Isten lehelt bele, a teremtéstől kezdve egyformán olyan gazdag és nagy képességű, mint ma. Ma talán több ismerettel rendelkezik, a képessége azonban ugyanaz, ami a teremtéskor volt. Az Istent magasztaló szavak nagy száma csak úgy keletkezhetett, hogy Dávid gondolkozott, elmélkedett az Úr jósága felett. Szíve, agya, megtelt csodálkozással és dicsérettel és így jöttek a szavak. A mi részünkre nagy tanítás rejlik a magasztaló szavakban. Gondolhatott volna Dávid a veszedelmekre, az üldöztetésre, az ellenségeire és azokból az emlékekből is öszszeállíthatott volna lehangoló, keserves verseket. Dávid azonban Isten cselekedeteire gondolt, azok felett elmélkedett s azok megvidámították szívét. Azokkal az emlékekkel vidámítja a mi szívünket is. Mi lett a régi keserű napokkal, a szívet maró fájdalmas emlékekkel? Amikor az Úrral foglalkozott mindazok eltűntek s megmaradt a dicséret és a magasztalás. így jutott el a felemelő szép szavak gyűjteményéhez. Ilyenekhez: Isten jótevő, bűnbocsátó, gyógyító, megváltó, kegyelmes, irgalmas, megifjító, igazságos, könyörülő, nem lobban haragra, nem feddő, nem bűneink szerint cselekvő és nem fizet álnokságainkért. Van-e teológus, aki szebben, méltóbban le tudná írni Isten felségét és tökéletes jóságát? Mindezt átélésből és tapasztalatból írta Dávid, a maga örömére és épülésére. Elmélkedésünk tárgyától függ, hogy milyen lesz érzésvilágunk. Borúlátók, vagy derűlátók leszünk. Ha az Úrra gondolunk, akkor ajkunk csak dicséretre nyílhat. Ha az Úrral foglalkozunk, akkor tetteit látjuk és azokat számon vesszük. Ha valakinek volt panaszra oka, Dávidnak volt elég. Saul halálra üldözte, Absolon fia halálos merényletet tervezett, a mezőn vadállatokkal küszködött, sokszor éhezett és veszedelemben forgott. Királysága alatt a bűn megkörnyékezte és megejtette. Nem volt könnyű elismernie és nyíltan bevallania, hogy vét(Folytatás a 2. oldalon)