Evangéliumi Hírnök, 1988 (80. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-15 / 2. szám
VOL. 80., NO. 2. JANUARY 15. 1988. 80. ÉVF., 2. SZÁM, 1988. JANUÁR 15. Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 — (USPS 716300) Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Róma 1:16) Az év elmúlik csendben Az év elmúlik csendben. Szív, te is csendes légy, és bút, örömöt Isten szent, hű kezébe tégy! Mind, mi ért benne téged, amit csak Isten lát! A sebet, bárhogy éget... a könnyek záporát. Mért száll el boldog percünk? Mért hordunk annyi gyászt? Mért is kell búcsút vennünk, kik szerettük egymást? Hány kedves szem lezárult, hány ajak néma lett... Nem szól hiába várjuk. Szív, hol a felelet?! így emlékeztet Isten, mi rá se gondolnánk, hogy e szegény föld itten nem örökös hazánk. Kik áldozata árán az övéi lettünk, Sionban szerzett véren polgárjogot nekünk. Te segíts az időn át! Te adj erős szívet! És vezess haza hozzád! Áldd meg híveidet! S ha árvaság a részünk, a Te közelséged és békéd adjon nekünk már itt üdvösséget. Reuss E. Németből fordította: T. E. Kinyilatkoztatás A „János jelenésekről” írt mű „Apokalipsis” szóval kezdődik. Magyar Bibliánk helyesen „kijelentéssel” hozza ezt a kezdő szót. A kijelentés, vagy kinyilatkoztatás közli azt, ami Pátmosz szigetén történt. A könyv tartalmának a lényege nem az, amit János észlelt és látott, hanem az, amit Isten tudatott Jánossal. Ki volt az a János? A Szentírás tanulmányozói különböző érvekre támaszkodva kétlik, hogy e könyv írója azonos Jánossal, az Evangélium írójával. A kutatók egy része János-Márkot, Márk Evangélium szerzőjét véli a Jelenések írójának. Egy másik csoport a „Presbiter” Jánost, a három levél szerzőjét tartja Isten kijelentése részesítettjének. A Jelenések könyvében a szerző személyének a bizonytalanságán felül sok más magyarázatra szoruló nehézség van. János látott és hallott, de csak azt, amit Isten jónak látott közölni vele és az isteni közleményekből csak azt foghatta fel, amit ember a mennyei dolgokról képes megérteni. Mennyben, a szellemi világban „tárgyak” és események vannak, amelyekre nincs emberi szó. Ezért volt kénytelen János szimbólumokban (behelyettesítő szóképekban) írni. Pál apostol is látott, hallott elragadtatásában, de amint írta, azokat „nem szabad embernek kibeszélnie” (11. Korinthus 12:4). Azaz, az embernek nem adatott meg a képesség, hogy kibeszélje. A könyv képeiről, azok jelentéséről sok száz könyvet írtak az írás tanulmányozói. Hogy ezek közül melyik magyarázat közelíti meg a valóságot, azt ember nem állapíthatja meg. Csak a mennyben fogjuk megtudni, hogy a Jelenésekről írt könyv szimbólumai mit jelentenek. Ami prófécia van a könyvben, az csak annak beteljesedése után fog tisztán állni előttünk. Minden magyarázó az ő meglátását tartja helyesnek. A magyarázók emberek és mivel elméletükben nem egyeznek, egyiket sem lehet elfogadni végleges magyarázatnak. Részigazság azonban mindegyikben lehet. Mi a szimbólumokkal és a jelekkel leírt eseményekkel nem foglalkozunk. Nem tudjuk, mit jelentenek a képek. A találgatást pedig nem tartjuk célszerűnek és építőnek. Van a Jelenésekről írt könyvben sok részlet, ami reánk, emberekre vonatkozik és érthető nyelvezetben szól hozzánk. Ezek a részletek adják meg részünkre az Apokalipszis értékét. Az emberek szeretnek a misztikus dolgokkal foglalkozni. A „titokzatos” mindig érdekelte őket. Ezért sok bibliatanulmányozó a titokzatos utáni érdeklődésében nem nagyon foglalkozott a Jelenések könyve világos, érthető tanításával. Ez a könyv gazdag lelki tanítással szolgál, amire érthető módon hívja fel az emberek figyelmét. Áz alábbiakban rámutatunk vázlatosan, részletesebb magyarázat nélkül ezekre az igazságokra és tanításokra. 1. A könyv legszebb része az, amely az Úr Jézus mennyei dicsőségét és dicsőítését írja le. Emberi szavakat használt János annak közlésére, amit hallott és lelki szemeivel látott. János
